A lehetséges energetikai besorolási osztályok törvényileg „AA++”-tól „JJ”-ig terjednek, ahol az AA++-os házaknak minimális energiaigénye van, a JJ-seknek pedig kiemelkedően rossz. Az, hogy egy ingatlan melyik csoportba kerül, meglehetősen sok tényezőtől függ – írja a Portfolio, mely korábban bővebben is kifejtette ezen tényezőket.

A legfontosabb kritérium azonban egy otthon besorolásánál az az épület energiahatékonysága. Törvényileg ez az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet számított vagy mért mennyiségét jelenti, ami többek között magába foglalja a fűtéshez, a hűtéshez, a szellőztetéshez, a melegvíz-ellátáshoz szükséges energiát – teszi hozzá a gazdasági lap emlékeztetve: ezt kWh/m2/év-ben határozzák meg és a pontos számítási mód is jogszabály szerint van rögzítve.

Mint olvasható, energetikai tanúsítványt normális esetben nem kötelező kiállítani, csak akkor, ha otthonunkat el- vagy bérbe akarjuk adni. Ennek köszönhetően évről évre pontos statisztika van arról, hogy az el- és bérbe adott lakások (amik így részben leképezik a magyar lakásállományt is) milyen tanúsítvánnyal rendelkeznek.

2021-ben 157 216 ilyen tranzakcióról tudni, amik közül

a legtöbb lakás CC besorolású, az átlag azonban FF-ben van, de sajnos így is rengeteg otthon van, ami ez alatt található.

A Masterplast számításai szerint, aki egy 100 m2-es FF kategóriájú épületben lakik, az bele tud férni a fogyasztásával a rezsicsökkentett szintbe, ám ebben az energetikai számításban csak a lakás alapvető működtetéséhez szükséges energiaszükséglet van benne, a hűtés, fűtés, és használati melegvíz. Ez a normatíva azonban messze nem fedezi a valós igényt, mert számos egyéb fogyasztás is keletkezik a lakásban vagy akár a lakáson kívül is – hívja föl a figyelmet a Portfolio hozzátéve:

valójában legalább a BB szintű épületek tulajdonosainak van csak esélyük arra, hogy a fogyasztásukat a rezsicsökkentéssel támogatott szint alatt tartsák.

Az ország szegényebb részeiben a helyzet még rosszabb, hiszen az energetikai tanúsítványok országos, elektronikus nyilvántartása szerint a szegényebb megyékben egyre rosszabb tanúsításokat adnak ki. Fontos megjegyezni ugyanakkor – fűzi hozzá mások mellett a lap –, hogy a szegényebb régiókban élők fogyasztása egyes esetekben el sem éri a szokásos használatot, így hiába élnek rosszabb energiahatékonyságú házban, a legszegényebb rétegek fogyasztása bizonyára nem lépi át az átlagot.