1 °C
A -100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index -7,5-ről -13,3-re, míg a vállalati mutató értéke -6,8-ről -8,7-re csökkent. A mutatók visszaesését továbbra is az orosz–ukrán háború magyarázza, de jelentős szerepet játszanak benne a már bevezetett, illetve az energiahordozók importjának tilalma kapcsán belengetett szankciók.
A konjunktúraérzet javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, és a magyar gazdaság működését veszélyeztető szankciók lebegtetése is befejeződik – olvasható a Századvég Konjunktúrakutató közleményében.
Mint írják, a lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe visszaesett az előző havi értékhez képest A csökkenés mértékében nem volt jelentős eltérés az egyes indexek között.
A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi +9,7-ről +4,6-re mérséklődött. A háztartások legnegatívabban az inflációs folyamatokat ítélik meg, ennek alindexe -76,3-ről -81,2-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése az előző havi -12,3 pontos értékről -19,9-re módosult, míg az anyagi helyzeté -5,9-ről -11,2-re.
A lakosság borúlátóbbá vált a gazdasági helyzet következő egy éves alakulását illetően. A jelentős romlásra számítók aránya az előző havi 27,0 százalékról 29,7 százalékra, míg a mérsékelt romlásra számítóké 18,3 százalékról 23,9 százalékra emelkedett. Változatlan gazdasági helyzetre az áprilisi 13,2 százalék után 14,8 százalék számított, míg kismértékű javulásra 16,2 százalék (áprilisban 18,4 százalék), jelentős javulást pedig 5,9 százalék (az előző hónapban 10,1 százalék) várt.
Romlás figyelhető meg a háztartások megítélésében saját anyagi helyzetük elmúlt egy éves alakulását illetően is, amelyet vélhetően az infláció növekedésének romló megítélése okozott. Míg áprilisban 10,1 százalék mondta, hogy anyagi helyzete jelentősen, 21,5 százalék pedig, hogy kismértékben romlott, addig ez a két arány májusra 14,9, illetve 24,8 százalékra módosult. Változatlan anyagi helyzetet az előző havihoz hasonlóan 41,7 százalék tapasztalt. Kismértékben javuló anyagi helyzetet az áprilisi 20,6 százalék után 14,5 százalék érzékelt, míg jelentősen javulót 4,4 százalék után 3,3 százalék.
A vállalati felmérés esetében szintén mind a négy alindex értéke kedvezőtlenebbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi -20,2-ről -22,0-re, az iparági környezeté +0,4-ről -4,3-re, a termelési környezeté -3,0-ról -4,5-re, míg az üzleti környezeté -8,9-ről -12,1-re módosult.
Míg a háztartások inkább a jövő gazdasági folyamataival kapcsolatban lettek pesszimistábbak, addig a vállalkozások esetében inkább a múlttal kapcsolatos megítélés romlott, melyben nagy szerepet játszhatott az energiaárak, illetve az alapanyagárak nemzetközi szinten is tapasztalt növekedése, valamint az infláció. Az elmúlt 1 évben a gazdasági helyzetben jelentős romlást az áprilisi 25,5 százalék helyett 27,0 százalék, kismértékű romlást pedig 28,2 százalék helyett 33,2 százalék tapasztalt. Az áprilisi 15,9 százalék után 13,5 százalék érzett változatlan gazdasági helyzetet, míg a kismértékű javulást tapasztalók aránya 19,8 százalékról 17,1 százalékra, a jelentős javulást érzékelőké pedig 8,1 százalékról 7,0 százalékra mérséklődött – teszik hozzá.
Javulás tapasztalható ugyanakkor a vállalkozások innovációs terveiben. 44,9 százalékról 39,4 százalékra csökkent azok aránya, akik biztosan nem hajtanak végre innovációt a következő 1 évben. A valószínűleg nem válaszlehetőséget választók aránya alig változott, 22,0 százalékot tett ki, míg az inkább nem lehetőséget az előző havi 8,6 százalék után 12,2 százalék választotta. Az inkább végrehajt innovációt válaszlehetőséget a vállalkozások 7,8 százaléka (áprilisban 8,4 százalék), a valószínűleg végrehajt opciót 11,7 százalék (áprilisban 8,7 százalék), míg a biztosan végrehajt lehetőséget 5,5 százalék (áprilisban 7,3 százalék) jelölte meg – zárul a közlemény.
