Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
Farmer in tractor preparing land with seedbed cultivator, sunset shot
Nyitókép: valio84sl/Getty Images

Aszálykatasztrófa: nagy a baj a földeken, és nem látszik a megoldás

Főleg az ország középső részét sújtja rendkívüli aszály. Ha heteken belül nem jön jelentősebb csapadék, kockázatos lehet a tavaszi vetés.

Az év első három hónapja rendkívül csapadékszegény volt, például a januárban a lehullott csapadék mindössze a szokásosnak alig az egyharmadát érte el – közölte Pál Márton, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa.

A csapadékösszegek az országnak a középső részén az elmúlt 90 napban néhol 14-15 millimétert mutatnak, ami 80-90 milliméterrel kevesebb a szokásosnál. Főleg az ország középső részén rendkívüli a csapadékhiány. Keletre és nyugatra haladva valamivel jobb a helyzet, de a keleti határnál is előfordulnak 40-50 milliméteres hiányok, míg nyugat felé haladva a 60 milliméter a jelemzőbb.

Pál Márton közölte: az elmúlt években egyre csökkenő csapadékösszegek láthatók. Egy 120 éves statisztikát megnézve, a tavaszi csapadékösszegek egyre csökkennek, és ez várhatóan a nyárral is így lesz, míg a téli csapadékösszegek növekvő tendenciát mutatnak. Az idei évkezdet az egyik leginkább csapadékmentesnek számít.

A tendencia arra utal, hogy

nagy szárazságok, illetve aszályok lesznek Magyarországon az idő előrehaladtával

– hangsúlyozta a meteorológus.

A következő napokban nem várható csapadék, a hétvégén lehet eső, de nem jelentős mértékű – tette hozzá.

Komoly kockázatok

Tavaly október-novemberben esett legutóbb számottevő csapadék Magyarországon, emiatt az országban szinte mindenhol jelentős a vízhiány a talajban. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke jelezte: az őszi vetéseknél terméskiesést okozhat, ha nem érkezik meg időben az eső, a tavaszi vetéseknél pedig nem lesz érdemes elkezdeni a munkákat, ha nincs csapadék.

Petőházi Tamás elmondása alapján, ha rövid időn belül nem lesz áztató csapadék, akkor 50-90 milliméternyi vízhiánnyal kell majd nekiindulni a vegetációnak. A tavalyi évben hasonló volt a helyzet, akkor végül májusban érkezett meg a csapadék.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke emlékeztetett, a kontinentális éghajlaton, ahol Magyarország is található, klasszikusan a téli hónapokban hullott csapadéknak kellene a talaj vízkészleteit feltölteni. A klímaváltozás hatására azonban erre manapság egy 3-4 hetes esős periódusban kerül csak sor, ami viszont nem tudni, mikor következik be – tette hozzá.

A szakértő úgy véli, a szántóföldi növénytermesztésre egyelőre még nincs jelentős hatása az aszálynak, miután az ősszel elvetett növények még nyugalmi állapotban vannak. Az idő felmelegedésével viszont a héten, illetve a jövő héten kezdetét veheti majd a fejlődés – a gazdák már túl vannak az első trágyázásokon –, ami már esőt kívánna, hiszen a talajban található kevés vizet a növények nagyon gyorsan fel fogják venni, és elkezdenek majd párologtatni – magyarázta.

Ha nem lesz csapadék, az őszi vetésnek folyamatosan csökkenni fog a terméspotenciálja, jelentős terméskiesést okozva – emelte ki érdeklődésünkre Petőházi Tamás. Hozzátette: a tavaszi vetéseket – árpa, napraforgó, kukorica – illetően elgondolkodtató, hogy tejesen száraz talajállapotban szabad-e belekezdeni a munkákba, vagy bízni kell abban, hogy majd megjön a csapadék.

„Az biztos, hogy komoly terméskockázatot rejt magában”

– hangsúlyozta.

Ideálisnak azt tartaná, ha a következő egy-két héten belül legalább 30-35 milliméter csapadék esne, nagyon lassú intenzitással, aminek hatására feltöltődnének a talajok vízkészletei, és akkor nyugodtan lehetne nekivágni a tavaszi munkáknak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Magyarország második űrhajósa, Kapu Tibor tavaly nyáron 25 magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A Portfolio-nak adott nagyinterjújában elmondta, hogy a hazatérés utáni váltást nehezen élte meg: ma egyszerre kutatóűrhajós, programigazgató és űrügynökség-építő, de a háromból eddig csak az elsőről tudja biztosan, hogy jó is benne. A minisztériummal szerinte jó a munkakapcsolat, a december végén lezáruló HUNOR-programot pedig az eredeti költségkeretből újabb fél évvel hosszabbítanák, hogy elkészüljön az űrtörvény és az új űrstratégia. A tervek szerint jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak. Szerinte a Holdon is lehet keresnivalója a magyar űrkutatásnak, ugyanis a NASA az Artemis-programba több országtól várja az új kísérleteket, a magyar kutatók pedig a sugárzásméréstől a holdi kőzetből készülő téglákig több területen is szerepet kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×