Deák András szerint óvatosnak kell lenni a prognózisokkal, hiszen senki sem tudja, hogy meddig fog még tartani a háború, és hogy milyen mértékű lesz végül az anyagi kár. Jelenleg már az sem biztos, hogy mennyien élnek Ukrajnában, hiszen folyamatosan menekülnek az emberek. De az nem lehet kérdés, hogy már most is óriási az anyagi kár mértéke, amivel kapcsolatban az ukrán vezetés korábban úgy nyilatkozott, hogy csak az infrastruktúrában 120 dollárnyi veszteséget okozott az orosz offenzíva . Ez nagyságrendileg egyenértékű az ország egy éves GDP-jével.
„Ebből kiindulva drámai lesz a helyzet az idei évben, de nem tudjuk, hogy ez mennyire lesz maradandó, és hogy a jövőre vonatkozóan mit jelent, főleg, mert nem látjuk a háború végét” – ismételte meg.
Az ENSZ Fejlesztési Programjának vezetője szerint tömeges elszegényedéstől is tartani kell Ukrajnában. Szavai szerint tíz ukránból kilenc szegénységbe süllyedhet, miközben extrém gazdasági sérülékenységnek lesz kitéve az ország. Deák András ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Ukrajna már a háború előtt is „Európa szegényháza” volt. Az egy főre jutó GDP – Moldovával holtversenyben – itt volt a legalacsonyabb, számítási módtól függően 1000-1500 dollár, ami például az albán fele, a magyarnak pedig az ötöde, hatoda.
A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
az ENSZ számításai azon alapulnak, hogy a háború egész évben kitart majd, és az egész országra kiterjed.
Jelen pillanatban viszont nagyon eltérő a helyzet: Nyugat-Ukrajnában ha nem is jó, de legalább nem drámai, mint a harcok sújtotta északi és keleti régiókban. Hozzátette: eddig nagyjából a lakosság harmada érintett a harci cselekmények által, kétharmada pedig relatíve mentesült ezektől. Vagyis a fentiek egy nagyon pesszimista forgatókönyvet feltételeznek, amit az ENSZ is rögzített a jelentésében.