Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Back view of female employee speaking on video call with diverse colleagues on online briefing with laptop at home.
Nyitókép: nensuria/Getty Images

Kiderült, hány magyar dolgozik távmunkában

Egyharmaduk csak otthonról, kétharmaduk vegyesen.

Szükség volt a távmunka törvényi szabályozására, mert velünk fog maradni ez a foglalkoztatási forma, amelyben jelenleg is 400-500 ezer ember dolgozik az országban – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában.

Bodó Sándor hozzátette: az érintett dolgozók egyharmada csak távmunkában dolgozik, kétharmaduk alkalmazásánál viszont vegyes megoldás született, így három vagy négy napot a munkahelyen töltenek, miközben kettő, illetve egy napot távmunkában dolgoznak.

Az M1 aktuális csatorna műsorában az államtitkár megjegyezte, a távmunka törvényi szabályozása azt jelenti, hogy a távmunka a munkaadó és a munkavállalói írásbeli megállapodásán alapul. Az otthoni munkavégzésnél felmerülnek bizonyos költségek, eddig ennek az elszámolási rendje nagyon bonyolult volt. A mostani szabályozással azonban az a korrekt döntés született, hogy

ezekre a költségekre a mindenkori minimálbér 10 százaléka elszámolható.

Bodó Sándor felidézte, a járványt megelőző időszakban nem volt hagyománya Magyarországon a távmunkának, az alkalmazottak körülbelül 2 százaléka, 80-90 ezer ember dolgozott ebben a formában.

Kiemelte, a járvány megjelenése után viszont a magyar munkaerőpiac bizonyos szereplői, ott, ahol erre lehetőség volt, napok alatt álltak át a távmunkára, ezáltal megmaradt az emberek a munkahelye és a cégek is tovább tudtak működni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×