Amikor egy külföldi befektető a magyar piacon a forinttal akar kereskedni, számára nem az alapkamat, hanem a reálkamat az, ami az elsődlegesen fontos tényező, vagyis az alapkamat és az infláció különbsége – magyarázta az InfoRádióban Beke Károly, a Portfolio munkatársa.

A fentieket a Magyar Nemzeti Bank úgy képes befolyásolni, ha nagyobb mértékben emeli az alapkamatot, mint ahogyan az infláció növekszik. Jelen helyzetben Magyarországon azonban pont ellenkezője tapasztalható: a reálkamat folyamatosan csökken, gyakorlatilag most már (legalább) húszéves mélypontra esve. A Portfolio 2001-ig vizsgálta az adatokat – jegyezte meg Beke Károly –, addig nem volt példa hasonlóan alacsony reálkamatra. Sőt, azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ez egy történelmi mélypont, hiszen bár a 90-es években volt kétszámjegyű infláció Magyarországon, de ahhoz mérten akkor az alapkamat is magas volt.

Miután pedig a reálkamat fontos sérülékenységi tényező a forint szempontjából, a rekord alacsony érték nagyban rontja a hazai fizetőeszköz vonzerejét a külföldi befektetők szemében.

Tehát az, hogy hogy ismét történelmi mélypontját közelíti a magyar deviza és 365 közelében van az euróval szemben, részben az alacsony reálkamatnak köszönhető

– fejtette ki Beke Károly.

A szakember a jegybank mozgásterét illetően emlékeztetett, késő tavasz óta, mióta az MNB kamatemelésben kezdett gondolkodni, 120 bázisponttal emelkedett az alapkamat, mindeközben 1,4 százalékkal lett magasabb az infláció. A Portfolio munkatársa szerint ezért volt különösen „fájdalmas” a most kedden megjelent októberi adat, ami a szeptemberi 5,5 százalékos infláció után 6,5 százalékot jelezett, amivel gyakorlatilag

eltűnt az elmúlt hónapok kamatemelésének a pozitív hatása a reálkamatból,

és már rosszabb is a helyzet, mint május–júniusban. Beke Károly emlékeztetett, hogy a legközelebb jövő kedden ülésező monetáris tanács elnöke, Virág Barnabás októberben arra tett utalást, hogy legközelebb talán decemberben vizsgálhatják felül a kamatemelések havi ütemét, addig marad a 15 bázispontos szigorítási lépés.

A Portfoliónál viszont úgy vélik, egy 15 bázispontos emelés jövő kedden komoly csalódás lenne a piac szempontjából, főként azután, hogy az elmúlt hetekben a lengyel és a cseh jegybankok is jelentős kamatemelést hajtottak végre. Legutóbb a múlt héten, amikor előbbiek 75, utóbbiak 125 bázisponttal növelték meg az alapkamatot, amivel a forint relatív pozíciója is romlott: a cseh korona kamatoldalról például vonzóbb, mint a magyar fizetőeszköz, de lassan a lengyel zlotyval is ez lesz a helyzet.

Beke Károly szerint tehát, ha továbbra is a visszafogott kamatemelési tempónál marad az MNB, az könnyen további forintgyengülést hozhat.