Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Résztvevők az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozóján Brüsszelben, 2021. május 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/John Thys

Visszaállna az EU a "régi szigorra" - de érdemes-e?

Az InfoRádió Brüsszeli hét című magazinműsorának nyilatkozó szakértő szerint aligha lehet más út, mint a "3 és 60 százalékhoz" visszatérni, hiába jó eséllyel elavultak a lisszaboni szerződés korábbi követelményei a költségvetési hiányra és az adósságszintre vonatkozóan.

Miközben az Európai Bizottság elindította társadalmi konzultációját a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjáról, döntés született arról, hogy 2023. január 1-jétől újra hatályosak lesznek a rendelkezései, azaz ismét be kell tartani a költségvetési hiányra vagy éppen az adósságra vonatkozó szabályokat.

Néhány tagállam kivételével az unió szinte összes országában jóval 3 százalék felett van a deficit.

Gyévai Zoltán, az EU-Monitor főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának megkeresésére felidézte, az átmeneti szabályfelfüggesztés 2020 március óta van érvényben azt segítve, hogy a tagállamok kezét ne kössék gúzsba a válságban, "élénkíteni tudják a gazdaságot a kontraciklikus hatások között". Ám, bár az intézkedések enyhítették a válság hatásait, ezek nem tarthatók fenn hosszabb távon.

A 2023-ra tervezett visszaállás pedig fontos kérdést támaszt a szakértő szerint: milyen szabályokat kell "újraaktiválni", érdemes-e a régieket, vagy újakat kellene hozni?

"Mindenkinek más a kiindulópontja. A déli tagállamok már a 2008-ban indult pénzügyi-gazdasági válságot sem tudták kiheverni, ezért elég nagy adósságtömeget görgetnek maguk előtt – nem így az északiak. De – és itt jön a tanulási folyamat az EU számára –

az a fajta megszorítási politika, amely korábban jellemezte az uniót is, és részben a Stabilitási és Növekedési Paktum is erre van felfűzve, lehet, hogy elavult, mert túl mesterséges referenciaszámokon alapul"

- mutatott rá Gyévai Zoltán.

Ennek ellenére úgy látja, hogy a mostani reform "nem fog odáig elérni", hogy uniós alapszerződés-módosításhoz vezessen; ismert, a költségvetési hiány határszáma a 3 százalék, az adóssághatár pedig GDP-arányosan 60.

Arra pedig - mint leszögezte - "nincs ideje" most az Európai Uniónak, hogy hozzányúljon a lisszaboni szerződéshez, ez ugyanis némely országban népszavazást tenne szükségessé. Szerinte inkább a "jogi keretek", valamint a "politikai akarat és szándék" keretei között kell megtalálni a lehetséges változtatásokat.

A témáról bővebben is szó lesz az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában szerda este 7 órától.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×