Infostart.hu
eur:
363.25
usd:
314.84
bux:
150022.25
2026. augusztus 14. péntek Marcell
Résztvevők az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozóján Brüsszelben, 2021. május 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/John Thys

Visszaállna az EU a "régi szigorra" - de érdemes-e?

Az InfoRádió Brüsszeli hét című magazinműsorának nyilatkozó szakértő szerint aligha lehet más út, mint a "3 és 60 százalékhoz" visszatérni, hiába jó eséllyel elavultak a lisszaboni szerződés korábbi követelményei a költségvetési hiányra és az adósságszintre vonatkozóan.

Miközben az Európai Bizottság elindította társadalmi konzultációját a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjáról, döntés született arról, hogy 2023. január 1-jétől újra hatályosak lesznek a rendelkezései, azaz ismét be kell tartani a költségvetési hiányra vagy éppen az adósságra vonatkozó szabályokat.

Néhány tagállam kivételével az unió szinte összes országában jóval 3 százalék felett van a deficit.

Gyévai Zoltán, az EU-Monitor főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának megkeresésére felidézte, az átmeneti szabályfelfüggesztés 2020 március óta van érvényben azt segítve, hogy a tagállamok kezét ne kössék gúzsba a válságban, "élénkíteni tudják a gazdaságot a kontraciklikus hatások között". Ám, bár az intézkedések enyhítették a válság hatásait, ezek nem tarthatók fenn hosszabb távon.

A 2023-ra tervezett visszaállás pedig fontos kérdést támaszt a szakértő szerint: milyen szabályokat kell "újraaktiválni", érdemes-e a régieket, vagy újakat kellene hozni?

"Mindenkinek más a kiindulópontja. A déli tagállamok már a 2008-ban indult pénzügyi-gazdasági válságot sem tudták kiheverni, ezért elég nagy adósságtömeget görgetnek maguk előtt – nem így az északiak. De – és itt jön a tanulási folyamat az EU számára –

az a fajta megszorítási politika, amely korábban jellemezte az uniót is, és részben a Stabilitási és Növekedési Paktum is erre van felfűzve, lehet, hogy elavult, mert túl mesterséges referenciaszámokon alapul"

- mutatott rá Gyévai Zoltán.

Ennek ellenére úgy látja, hogy a mostani reform "nem fog odáig elérni", hogy uniós alapszerződés-módosításhoz vezessen; ismert, a költségvetési hiány határszáma a 3 százalék, az adóssághatár pedig GDP-arányosan 60.

Arra pedig - mint leszögezte - "nincs ideje" most az Európai Uniónak, hogy hozzányúljon a lisszaboni szerződéshez, ez ugyanis némely országban népszavazást tenne szükségessé. Szerinte inkább a "jogi keretek", valamint a "politikai akarat és szándék" keretei között kell megtalálni a lehetséges változtatásokat.

A témáról bővebben is szó lesz az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában szerda este 7 órától.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ez már nem csak a hajósok problémája: mindenkit érinthet a Duna drámai vízszintje

Minden európai folyón gondot okoz az alacsony vízállás, az áruszállítás szempontjából fontos Rajna és Duna legnagyobb részén gyakorlatilag ellehetetlenült a teherhajózás – mondta el az InfoRádióban a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Bencsik Attila hangsúlyozta: csak azokon a folyószakaszokon tudnak közlekedni a hajók, ahol vízlépcsőt építettek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
200 ezer magyar család várja lélegzet-visszafojtva az új kormány döntését: nem tudják, mi lesz két hónap múlva a hitelükkel

200 ezer magyar család várja lélegzet-visszafojtva az új kormány döntését: nem tudják, mi lesz két hónap múlva a hitelükkel

Órákig értekezhetnénk arról, mennyire kiszámíthatatlan módon nyúltak bele a magyar háztartások pénzügyeibe az egymást követő Orbán-kormányok. Az azonban extrémnek számított volna már akkor is, hogy 200 ezer magyar lakáshiteles nem tudja, milyen szabályok szerint határozzák meg a törlesztőrészletét másfél-két hónap múlva.  Márpedig a kamatstop szeptember 30-ai kivezetéséről szóló legutóbbi kormánybejelentést máig nem követte jogszabály, nem tudni, mire készüljenek a felek. A hatályos törvény alapján „örökké” tart az intézkedés, ezért a bankok több tízmilliárd forintnyi veszteséget számoltak el a második negyedévben, bár a legrosszabb forgatókönyvet ügyesen elkerülték. Piaci forrásaink szerint valószínű, hogy az idei év már elúszott a kamatstop kivezetése szempontjából, a Pénzügyminisztérium azonban nem válaszolt ezzel kapcsolatos megkeresésünkre. A kérdéssel a Portfolio szeptemberi Future of Finance 2026 konferencián is foglalkozunk, nem érdemes lemaradni róla.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×