eur:
411.2
usd:
392.57
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
money
Nyitókép: guinevra/Getty Images

Költségvetési Tanács: kockázatot jelent, ha Brüsszel nem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet idén

Az első fél évben a költségvetés GDP-arányos hiánya és az államadósság-mutató kedvezően alakult a testület szerint.

Az első felévi költségvetési adatok, valamint a várható reálgazdasági folyamatok alapján a Költségvetési Tanács mind a tervezett, GDP-arányosan 7,5 százalékos eredményszemléletű hiányt, mind a 2021. év végére meghatározott 79,9 százalékos államadósság-mutatót elérhetőnek tartja - közölte a 2021-es költségvetés végrehajtásáról szóló, az első fél év folyamatai alapján kedden meghozott véleményében a testület.

Közölték: az alaptörvény adósságszabályának való megfelelés a 2021. évi költségvetési törvényjavaslat elfogadásának is a feltétele volt, amit a Költségvetési Tanács vizsgált, és megállapította, hogy abban megvalósul az adósságmutató csökkenésének követelménye.

2021-re a költségvetési törvény módosítása - összhangban a kiadások emelésével - az év végi adósságcélt 79,9 százalékra emelte. Az alapfolyamatok alapján a 2020. év végi értékhez képest tervezett adósságmutató-csökkenés teljesíthető a nominális GDP tervezettnél gyorsabb növekedésével és az adóbevételek kedvező alakulásával - írták.

A testület szerint a gyors ütemű gazdasági helyreállásnak is köszönhetően az első fél évben a költségvetés GDP-arányos hiánya és az államadósság-mutató kedvezően alakult. Az EU-tól várt, költségvetési előirányzatokban szereplő bevételek csúszása azonban - átmenetileg - növeli a pénzforgalmi deficitet és az államadósságot, amely negatív hatások kivédésére a költségvetésnek fel kell készülnie a második fél évben.

A KT felidézi: a 2021-es költségvetésről szóló törvény módosítása alapján az uniós módszertan szerinti hiány értéke a 2021-es évre a GDP 7,5 százaléka lesz.

Ez 3990 milliárd forint pénzforgalmi hiánynak felel meg.

A tanács ennek ismeretében alakította ki véleményét, miszerint a módosított költségvetési törvény teljesíti az államadósság-szabályt - húzták alá.

Ezért a 2021. első félévi hiány alakulását is a közel 4000 milliárd forint hiánycél figyelembevételével értékelték. Az államháztartás központi alrendszerének első fél évi pénzforgalmi hiánya 1705 milliárd forintot tett ki, amely a 3990 milliárd forint éves pénzforgalmi hiány 42,6 százaléka. Az adó- és járulékbevételek összességükben az időarányosnál kedvezőbben teljesültek. Ezek alapján a kormány részére megfelelő mozgástér áll rendelkezésre, hogy - az államadósság-szabály betartása mellett - meghozza a járvány kezeléséhez, illetve a gazdaság újraindításához szükséges, annak rugalmas ellenállóképességét növelő intézkedéseket - írták.

A tanács véleménye szerint az államháztartás eredményszemléletű egyenlege 2021 első fél évében 1062 milliárd forintos hiányt mutatott (a feléves GDP 4,3 százaléka) az MNB által publikált előzetes pénzügyi számla adatai alapján. A pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány közötti eltérést elsősorban az uniós támogatások megelőlegezése okozta. A tanács fontosnak tartja, hogy a megelőlegezett támogatások megtérítése az Európai Bizottság által még ebben az évben minél nagyobb arányban megvalósuljon. A megtérítés jövő évre húzódása az államadósságot és a pénzforgalmi hiányt érinti.

Arra is kitértek, hogy a pénzforgalmi és az ESA szerinti hiány 2021. évi alakulásában kockázatot jelent, ha az Európai Bizottság értékelése alapján az EU Tanácsa nem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet az idei évben. 2021-ben az EU-s Helyreállítási Alapból (RRF) elérhető előleg 326 milliárd forint lenne. Amennyiben nem folyik be az előleg a költségvetésbe, akkor az ennek terhére a költségvetésből kifizetendő támogatási előlegek növelni fogják a pénzforgalmi hiányt és ezáltal az államadósságot. Viszont az uniós előleg későbbi beérkezése a következő évek egyenlegét javítja - jegyezték meg. Amíg a magyar helyreállítási tervet nem fogadják el, addig az e terv programjaira kifizetett hazai költségvetési összegek az ESA szerinti hiányt is növelhetik.

Sikeresnek értékelték a magyar védekezést a járvány gazdasági hatásaival szemben

és kiemelték: a gazdaság-újraindítási programoknak is köszönhetően a gazdaság teljesítménye az első fél évben 7,2 százalékkal, azon belül a második negyedévben jelentősen, 17,7 százalékkal javult a megelőző év hasonló időszakához képest, így a GDP már meghaladja a járvány előtti szintet. A legfrissebb kormányzati és elemzői várakozások az előző évhez képest 6-8 százalék közötti növekedést valószínűsítenek az év egészére.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×