A turisták száma 10-20 százalékkal nőtt, a dél-balatoni vendéglátóhelyek és kisüzletek forgalma átlagosan 10-15 százalékkal emelkedett a tavalyi, jónak számító évhez képest - hangzott el a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviseletének (KISOSZ) sajtótájékoztatóján csütörtökön Siófokon.

Kertész Rezső, a KISOSZ társelnöke a balatoni szezonértékelő fórumon elhangzottakat összefoglalva elmondta, sokat számított a forgalom alakulásában, hogy az időjárás kedvezően alakult. A vendégek mintegy 80 százaléka belföldi turista volt, sokan hosszított hétvégékre érkeztek az üdülőrégióba. A vendéglátósok visszajelzései szerint elmaradtak a hosszabb ideig a Balatonnál maradó külföldiek, főleg a német és olasz turisták hiányoztak. Az ennek ellenére tapasztalt

forgalomnövekedés annak is köszönhető, hogy átjárhatóvá váltak a Szépkártya-zsebek,

így a magyarok fel tudták használni az eddig bent ragadt juttatásaikat is a fizetéseknél.

Kertész Rezső cáfolta azokat a híreket, amelyek elszabadult balatoni árakról szóltak. Szerinte áremelkedések voltak, de azt az élelmiszer-alapanyagok árainak növekedése okozta. Míg Balatonfüreden, vagy Siófokon ezt a vendéglősök be tudták építeni az áraikba, a nyugatabbra eső tóparti településeken nem mindenhol sikerült. A legtöbb helyen biztosítottak kedvező árú turista-menüt is, egy sima fokhagymás lángos átlagára 650 forint volt a déli parton, és a sört is jóval olcsóbban adták, mint a horvát tengerparton - sorolta a társelnök.

Beszélt arról is, hogy a vállalkozók beszámolói szerint rendben zajlottak a hatósági ellenőrzések. "Korábban empátiát kértünk, azt, hogy ne délben, a legnagyobb forgalomban tartsák fel a vendéglátósokat, amit idén megkaptunk, köszönjük! - fogalmazott.

A nyári szakképzett munkaerőhiány már állandósult a Balatonnál, de idén, szemben az elmúlt egy-két évvel, egy egységet sem kellett emiatt bezárni - mondta Makkos Péter, a KISOSZ fonyódi térségének elnöke. Szerinte összességében zökkenőmentes nyár volt, ellátáshiány nem alakult ki a turistatömegeket vonzó hétvégéken sem.

Árnyoldalak

Nyaranta a diákmunkások segítik ki a balatoni vállalkozókat, akiknél az a legnagyobb gond, hogy nem az egész nyarat, csak többnyire néhány hetet kívánnak dolgozni - mondta több vállalkozó is. Példaként arra, hogy a szezonális munkásokra milyen nehéz építeni, egyikük elmesélte, hogy egy büfést augusztus 20-a előtt egy nappal hagyott ott hat dolgozója, mert szerettek volna még egy nagyot "bulizni" nyár végén.

Kertész Rezső beszámolt arról is, hogy országgyűlési képviselőkhöz fordultak amiatt, mert a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) megváltoztatta a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás beszedésének módszerét, ami a vállalkozók szerint igazságtalan helyzeteket szül. Ez esetenként többszázezres, sőt milliós többletterhet jelenthet egy-egy dél-balatoni mikro- és kisvállalkozásnak, miközben vannak, akiknek nem kell hozzájárulniuk a közteherhez - álláspontjuk szerint.

A somogyi KISOSZ egyeztetéseket kezdeményezett az ügyben. A DRV kötbérmoratóriumot hirdetett jövő év végéig, a két dél-balatoni, kormánypárti képviselő egyike a szaktárcához fordult az ügyben, a másik jogszabály-módosítás kezdeményezését ígérte, amennyiben arra szükség lesz - tette hozzá.

A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy a 15 dél-balatoni településen a vendéglátóhelyek száma érdemben nem változott az elmúlt hat évben, tavaly 1421 volt a KSH adatai szerint. A kiskereskedelmi üzletek száma viszont 1807-ről fokozatosan 1567-re csökkent a multi-üzlethálózatok terjedése miatt.