A várakozásoknak megfelelően 30 bázisponttal 1,2 százalékra emelte az alapkamatot a Monetáris Tanács kedden és további intézkedéseket is hozott. A döntés utáni tájékoztatón Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondta, az infláció azokban az országokban emelkedett leginkább az utóbbi hónapokban, ahol a gazdaságok újranyitása a leggyorsabban megtörtént. A magyar gazdaság az európai átlagnál gyorsabban nyitott, az inflációs hatások is előbb jelentkeztek itt, május-júniusban is 5 százalék fölötti infláció volt mérhető. Júniusban is gyorsult az infláció, a szolgáltatások és az iparcikkek – az infláció két alapköve – drágulása miatt. Jelentős hatás volt a jövedékiadó-emelés és az üzemanyagár-emelkedés.

Az inflációs hatást egyértelműen jelzi a maginfláció emelkedése is. Az eddigi adatok megerősítették az MNB azon képét, hogy újraindult a gazdaság, dinamikus ütemben – második negyedévre két számjegyű növekedés lesz – mondta Virág Barnabás.

Emelkedtek a reálbérek, nőtt a bérdinamika, ám közben egyre növekszik a potenciális termelési korláttal küzdő vállalatok száma.

Ha nem lesz súlyos negyedik járványhullám, idén 6 százalék körüli, a fölötti növekedést fog produkálni a magyar gazdaság, 2022-re pedig 5,5 százalékot "lát" a jegybank.

Az infláció idén 4 százalék fölött marad

Az infláció csökkenését várják a következő hónapokra, de így is 4 százalék, a jegybanki toleranciasáv fölött alakul az év végig. November környékén lehet egy lokális csúcs.

2022 elején kerül a sávba az infláció, és a monetáris politika szigorítása nyomán 2022 közepén stabilizálódhat 3 százalék körül.

A cél, hogy mielőbb ezt a szintet elérje a magyar gazdaság.

Ezért döntöttek a több lépéses szigorítás mellett, amelyet három erőteljes lépéssel tettek meg.

A mai ülésen egy határozott lépés mellett tette le a voksát a Monetáris Tanács, ez meghatározó lesz a kamatciklus folytatását illetően. A szeptemberi inflációs jelentés lesz egy olyan mérföldkő, amikor ismét negyedéves jelentés ismeretében tudják a magyar gazdaság folyamatait elemezni – mondta kiegészítésképpen arra a kérdésre, hogy meddig tartják az 30 bázispontos emelést.

A múlt havi emeléskor elmondottakhoz hasonlóan ismét hangsúlyozta, hogy az alapkamat az irányadó az egyhetes betéti ráta esetében is, azt fogja követni a jövőben.

Eszköztár

A legfontosabb, hogy a második körös inflációs hatásokat megelőzzük, ehhez határozott lépésekkel történő kamatemelést látunk szükségesnek – mondta Virág Barnabás.

A Monetáris Tanács addig folytatja a kamatemeléseket, ameddig az inflációs előrejelzések fenntartható módon a jegybanki célsávba csökkennek.

Fundamentális kockázatok vannak a gazdaságban, erre a legerősebb választ kell adni, ami az alapkamatemelés, ezen keresztül kívánnak egyértelmű és erős üzenetet küldeni az inflációval kapcsolatban. Mivel a jegybankok eszköztára gazdag, ezért számukra fontos, hogy ezekben összhang legyen, melynek kapcsán jelezték, hogy a járvány alatt bevezetett eszközöket fokozatosan felülvizsgálják:

• A Növekedési Hitel Hajrá programot és az
• értékpapír-visszavásárlási (repo) programot már kivezették,
• augusztusban felülvizsgálják az állampapír-vásárlási programot: abban a hónapban az állampapír-vásárlási program elérheti a 3000 milliárd forintos újabb határt; a kamatdöntéssel egyidőben fogja a jegybank végrehajtani a felülvizsgálatot.

Virág Barnabás a kemetemelési periódus kezdetén az InfoRádió Aréna című műsorában ismertette a jegybank inflációellenes lépéseinke a részleteit. A beszélgetést itt tudja elolvasni, meghallgatni vagy megnézni!