INFORÁDIÓ
2021. december 1. szerda
Elza

virág barnabás

mnb

alapkamat

infláció

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. október 26-án.

Virág Barnabás: a jövő év közepére jó eséllyel visszatér 3 százalék közelébe az infláció

Minden egyes hónap, amit a korábbi nyitással az európai versenytársainkhoz képest megnyerünk, az idén közel egy százalékos GDP-növekedési többletet adhat – mondta Virág Barnabás az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint az infláció a világon most mindenhol egy visszatérő kihívás, és folyamatosan kezelni kell ahhoz, hogy valóban gyorsítópályára tudjon állni a magyar gazdaság.

VIrág Barnabás az Arénában
 

Tíz év után kamatot emelt az MNB, 30 bázisponttal 0,9 tized százalékra nőtt a jegybanki alapkamat, a kamatfolyosó nem változott. Matolcsy György elnök a döntés után azt mondta, kamatemelési ciklus indult, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik. Milyen inflációs pálya volt látható a kamatemelés előtt és hogy változhat a döntés után a pénzromlás üteme?

Már az elmúlt hónapokban érezhető volt, nemcsak Magyarországon, hanem a világban is, hogy a gazdaságok újraindítása megkezdődött, fogyasztói infláció általában emelkedett. Magyarországon is 5 százalék fölé emelkedett az árindex. Ez alapvetően abból a jelenségből adódik, hogy nagyon mély válságot okozott 2020-ban a koronavírus-járvány, ugyanakkor az is látszik, hogy a kilábalás nagyon gyors lesz, és ilyen szempontból Magyarország kifejezetten jól áll. Emögött két ok van, egyrészt a járványkezelés során sikerült megőrizni a növekedés szempontjából legfontosabb termelési potenciálokat, a magas beruházási rátát, az alacsony munkanélküliségi rátát, a másik ilyen elem pedig a gyors átoltottság. Korábban tudtunk nyitni, mi azt számoltuk, hogy minden egyes hónap, amit ezzel a korábbi nyitással az európai versenytársainkhoz képest megnyerünk, az az idei évben közel egy százalékos GDP-növekedési többletet adhat.

Minden hónap egy százalék plusz?

Nagyságrendileg ezt lehet mondani. Gyorsan fog helyreállni a magyar gazdaság, az idei év harmadik negyedévében már a GDP elérheti a válság előtti szintet, és az év egészében is hat százalék körüli növekedésre számíthatunk, ami európai viszonylatban is az élmezőnybe fog minket helyezni. Ezzel párhuzamosan viszont az infláció is korábban jelenik meg Magyarországon, és a jelenlegi prognózisunk szerint tartósabb jelenség is lehet annál, mint amire korábban lehetett számítani. Bár a csúcson már túl vagyunk, az öt százalékról a következő hónapokban fokozatosan ereszkedik majd az inflációs ráta, de az év hátralévő hónapjaiban is jegybanki toleranciasáv, négy százalék fölött fog alakulni. Erre reagálni kell, és erre adott egy egyértelmű választ a döntésével a Monetáris Tanács, amely a kamatemelésről döntött, és mellette pedig jelezte, hogy egy alapkamatemelési ciklust indított el, havonta fognak a döntések megszületni.

Az infláció nem csökkent volna magától alacsonyabb szintre?

Az infláció tekintetében egy nagyon összetett helyzettel szembesül nemcsak Magyarország, hanem egyébként az egész világ is. Gazdaságtörténeti tapasztalatok azt mutatják, hogy a globális infláció akkor fordult magasabb irányba az elmúlt száz évben, amikor a gazdaságnak a termelési-kínálati oldalán valamilyen zavar történt, miközben megjelent a nagyon olcsó finanszírozás, az úgynevezett pénznyomtatás. Gyakorlatilag ez történt a koronavírus-járványban is, hirtelen leállt a világgazdaság, közben a kormányok óriási költekezésbe kezdtek, hogy ezt a hatást tompítsák. A világ akkor fordult tartós inflációs problémába, amikor ebből a helyzetből nem sikerült megfelelő időzítéssel visszajönni, és egyelőre most is kockázat a világ számára, hogy ez a helyzet bekövetkezhet. Kíváncsian várom, hogy a többi jegybank hogyan reagál erre a helyzetre. A régióból a cseh jegybank is 25 bázispontos kamatemelésről döntött. Amikor arról beszélünk, hogy a gazdaságot újranyitjuk és nagyon gyorsan visszatérünk ahhoz az állapothoz, ami egy normális gazdasági működést jelent, az azt jelenti a régió országaiban, azon belül Magyarország esetében is, hogy az infláció is gyorsan visszakerül abba az állapotba, ahonnan 2019-ben elindultunk. Ehhez adódnak még hozzá azok a globális hatások, amivel mindenki szembesül, hogy a termelési költségek drasztikusan emelkedtek, a nyersanyagárak piacán óriási áremelkedés van. Importőr gazdaság vagyunk, ezek hamarosan majd az árakban is meg fognak jelenni, ezért van szükség arra, hogy a monetáris politika proaktív legyen, preventív módon kezelje ezeket a problémákat.

Az infláció miért nőtt meg ilyen jelentősen?

Több tényező is van mögötte, egyrészt a nyersanyag-áremelkedés, másrészt a magyar inflációban vannak adóemelő hatások is, például a jövedéki adó jelentős mértékben növekedett az idei évben a dohánytermékek esetében. Ez körülbelül 0,7 százalékpontot ad majd az éves inflációhoz. Általában a gyors kilábalásnak az a karaktere, hogy hirtelen megváltozik a gazdaságban a kereslet és a kínálat egymáshoz való viszonya, nagyon gyorsan egy túlkeresletes állapot alakulhat ki, és ugye ez az, ami alapvetően emeli az inflációt a 2021-es évben. Az a feladat, hogy ebből ne alakuljon ki egy tartós probléma. Gazdaságtörténeti tapasztalat, hogy a tartós inflációs probléma akkor következik be, ha már a pszichológiai visszacsatolások is megjelennek a gazdaságban, a várakozásokon keresztül is elkezd hatni ez az inflációs pszichózis. Úgyhogy a döntést, ez a proaktív attitűd azt célozza, hogy egyértelmű jelzést küldjünk a gazdaság szereplői számára, hogy a Magyar Nemzeti Bank határozottan föl fog lépni a tartós inflációs kockázatokkal szemben, és nagyon gyorsan vissza fogja terelni az inflációt az árstabilitást jelentő 3 százalékos célra.

Mennyire lehet ez a folyamat gyors?

A monetáris politikai döntéseknek a hatása nem azonnal jelentkezik, nagyjából egy-másfél éves időhorizonton lesz már érezhető a hatása a teljes inflációs index esetében, a jövő év közepére már jó eséllyel az infláció vissza fog majd térni 3 százalék közelébe.

A mostani döntés, a kamatemelési ciklus megkezdése jelentheti azt is, hogy a jegybank visszatér az anticiklikus politikához?

A Magyar Nemzeti Bank mindig is a fenntartható növekedés gazdaságpolitikáján áll, amelynek a célja az, hogy a magyar gazdaság fenntartható pályán haladjon. Egy olyan időszakban vagyunk, amikor a kilábalás várhatóan nagyon gyors lesz, és ebben az időszakban a fenntarthatóságnak a feltétele az az, hogy az egyensúlyokat is minél gyorsabban állítsuk helyre a gazdaság működésében. Hármat érdemes hangsúlyosan kezelni. Egyrészt a munkaerő-piaci egyensúly, ami azt jelenti, hogy minél gyorsabban térjen vissza a magyar gazdaság a teljes foglalkoztatásnak a pozíciójába. A második maga az infláció. Magyarországon nagyjából az elmúlt tíz évben megszoktuk azt, hogy nincs infláció, az nem probléma, de most ez a helyzet megváltozott, az infláció kihívás lesz a világ számára a következő hónapokban, és jó válaszokat kell találni rá. A magyarok konzervatív megtakarítók, a magyar családoknál lévő pénzügyi eszközöknek a negyven százaléka van még jelenleg is készpénzben, illetve bankbetétben tartva, tehát gyakorlatilag semmilyen biztosítással nem rendelkezik az inflációval szemben. Ha tartós inflációs probléma van, akkor ezek a megtakarítások jelentős mértékben erodálódnak, ami értelemszerűen a gátja a fenntartható növekedésnek. A beruházásokra is csak akkor van esély egy gazdaságban, ha kiszámítható a gazdasági környezet, kiszámítható az infláció. A harmadik elem értelemszerűen az állam pénzügyei. A koronavírus-válság alatt óriási erőfeszítést tett a költségvetés arra, hogy sikeres válságkezelés történjen Magyarországon, de a helyreállást követően minél gyorsabban meg kell találnunk azt, hogy ismét egy egyensúlyi pozíció felé mozduljon el a költségvetés hiánya.

A devizatartalékok szintje hogyan alakul? Milyen hatásai vannak a devizatartalékoknak?

Magyarországon a devizatartalékok szintje jelenleg egy nagyon kedvező tartományban alakul. A legutolsó havi adatunk szerint nagyjából 30 milliárd euró fölött van. A befektetői értékítélet megítélés szempontjából nagyon fontos az, hogy milyen devizatartaléka van egy jegybanknak, úgyhogy ilyen szempontból is nagyon megnyugtató az a helyzet. Hüvelykujjszabályként azt szokták alkalmazni a befektetők, hogy a devizatartalék szintjét összevetik azzal, hogy mennyi az úgynevezett rövid külső adóssága a gazdaságnak, és a rövid külső adósságaink olyan 19 milliárd euró körül vannak, ehhez érdemes viszonyítani ezt a 30 milliárd euró fölötti tartalékállományt.

2020 októberében az Arénában azt mondta, hogy sok tényező van, ami azt mutatja, hogy a következő években alacsonyabb infláció következhet be, közben meg a járványnak van egy inflációt emelő hatása. Ezek az inflációcsökkentő hatások még megvannak?

Az elmúlt száz évben voltak öt-tíz éves inflációs periódusok, de a fejlett gazdaságok az időszak nagyobb részében alacsony inflációs közegben működtek, és emögött a legmeghatározóbb tényező a technológiának a fejlődése volt. Bár rövid távon azzal kell számolnunk, hogy az infláció megemelkedik, de középtávon a technológiai fejlődés egy sor olyan szektort fog átalakítani teljes mértékben, amire talán jelen pillanatban még kevésbé gondolunk. Önmagában például az energia előállítása sokkal olcsóbbá válhat majd egy zöld forradalom következtében, a szolgáltató szektorban óriási áttörést fognak hozni az új technológiai újítások. Az elmúlt száz évben is azt láttunk, hogy amikor van egy új technológiai áttörés, ami széles körben elterjed, akkor az mindig dezinflációt gerjeszt.

A kamatemelés után havonta döntenek az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá válásáig. Milyen döntésekről lehet szó?

A Monetáris Tanács az árstabilitás biztosítása érdekében a legerősebb eszközét veti be, ez az alapkamat alakítása. Jelen pillanatban azt látjuk, hogy nemcsak az a helyzet áll fönn, hogy legalább az év végéig 4 százalék körüli vagy afölötti inflációval kell szembesülnünk, hanem több olyan kockázat is van, ami azt mutatja, hogy ez a magas inflációs közeg akár még a jövő évben is velünk maradhat. Ezért van arra szükség, hogy nemcsak egy egyszeri lépéssel reagál a jegybank, hanem ezt egy kamatemelési ciklusba helyezi el, ahol hónapról hónapra fognak majd a döntések megszületni. Az alapkamaton keresztül fogunk az inflációs kihívásokra reagálni, persze közben azt is kell látni, hogy a Magyar Nemzeti Bank is nagyon sok válságkezelő eszközt vezetett be a koronavírus-válság alatt, több mint 9300 milliárd forintnyi forrást biztosított a magyar vállalkozások, a bankrendszer és a költségvetés stabilitásának biztosítása érdekében, és mellett még ötszázmilliárd forintban osztalékot is fizetett a jegybank a költségvetésbe. Ennek az új szakasznak, amelybe most a monetáris politika lép, az is feladata lesz, hogy ezeket a válságkezelő eszközöket folyamatosan fölülvizsgálja, és azokat, amelyekre már nem lesz szükség egy normális gazdasági működési keretben, azokat kivezeti.

Meddig tarthat a kamatemelési ciklus?

Erről még korai bármit mondani. Nem véletlenül más jegybankok sem tesznek ilyen utalásokat. A vírus még láthatóan velünk van a világban, bár nagyon bízunk benne, hogy már sikerült legyőznünk az átoltással, de azért érkeznek a hírek arról, hogy különböző mutánsok alakultak ki és annak milyen következményei vannak. Ezért is van szükség arra, hogy hónapról hónapra menjünk majd ebben a folyamatban előre, hogy ezeket a kockázatokat folyamatosan be tudjuk árazni.

Az alapkamat emelése milyen hatással van a gazdasági teljesítményre, illetve a likviditásra?

A gazdasági teljesítményre a következő egy-két évben ennek érdemi hatása nem lesz. Azt a növekedési impulzust, amivel most a magyar gazdaság szembesül 2021-22-ben, egyrészt az vezeti, hogy óriási megtakarítások halmozódtak föl, azt mindenki megpróbálja majd elkölteni, közben a termelés visszaáll globálisan, abból lesz egy exportkereslet, miközben azt látjuk, hogy a költségvetés az idei évben meg jövőre is elég erősen növekedéspárti. Ezek a faktorok azok, amelyek meghatározzák a növekedés nagy részét 2021-22-ben. Ami a mi feladatunk, hogy ehhez az árstabilitást hozzáillesszük, csak akkor tud ez az egész rendszer majd a helyreállás után is fenntartható, stabil módon működni, ha az infláció is stabil környezetbe kerül vissza.

Az inflációs kockázatok kezelése mellett továbbra is úgy látja, hogy lehet kanyarban előzni, ahogy Matolcsy György fogalmazott?

Volt egy érdekes statisztika a héten, amit az Eurostat közölt, hogy az egy főre jutó GDP-ben ki hol van az európai gazdaságok térképén, és örömhír, hogy Magyarország a koronavírus évében is is közelebb tudott lépni az európai átlagos fejlettséghez, ugye 1 százalékponttal, 73-ról 74 százalékpontra. Azért ez egy komoly eredmény, hiszen a korábbi történelmi tapasztalatok azért azok voltak, hogy a globális válságból mi mindig veszteségekkel kerültünk ki és inkább távolodtunk fejlettségünket tekintve az európai átlagtól. A mérleg másik serpenyőjébe azt érdemes beletenni, hogy itt a régióban a legtöbb ország két-három egységet lépett ezalatt az időszakban közelebb, tehát azért voltak, mondjuk, lengyelek, balti országok, akik ebben az időszakban is tudtak még gyorsítani, úgyhogy a feladat az, hogy a következő években úgy jöjjünk ki a válságból, hogy gyorsítópályára tudjon állni a magyar gazdaság. Ehhez nem elég a gazdaságot visszarendezni ugyanabba az állapotba, ahol 2019-ben volt, mert a koronavírus egy csomó új trendet erősített föl. Nagy erőkkel kell elindulni a digitális gazdaság, az online gazdaság útján. Egy zöld forradalom zajlik a világban, tehát a zöld beruházásokat, a zöld gazdaságot kell erősíteni. Akik ezeken a területeken a következő években sikeresen tudnak majd egy nagy kezdő lépést megtenni, azok arra számíthatnak, hogy az egész évtizedben fenntartható fejlődési pályán maradjanak. A mi célunk ez, hogy Magyarország is ezen országok csoportjához tartozzon.

A Költségvetési Tanács a magyar gazdaság túlfűtöttségétől tart. A jegybank lát ilyen veszélyt?

Az infláció kapcsán mi is elmondtuk mindig, hogy a kockázatok pont abból adódnak, hogy a következő években a kereslet növekedése különböző okokból gyorsabb lesz, mint a kínálat alkalmazkodási képessége. Az a nagy kérdés, hogy ez általában melyik szektorban okoz majd árnövekedést. Például aki most éppen építkezik vagy felújít, pontosan látja az építőiparban, milyen mértékű áremelkedésekkel szembesül. A gazdaságnak vannak olyan részszegmensei a fogyasztói kosáron kívül is, ahol az áremelkedés ki tud csapódni. Ezzel a kockázattal nagyon is számolni kell, és folyamatosan figyeljük mi is.

Milyen most a fiskális és a monetáris politika összhangja?

Mind a jegybanknak, mind a költségvetési politikának a célja hosszú távon egy fenntartható felzárkózási pálya. Természetszerűleg ennek a célnak az elérésében mindenkinek más eszközei vannak, és egy új elem ebben a kapcsolatrendszerben az infláció megjelenése. Ilyenkor értelemszerűen azért új kérdések kerülnek az asztalra, amiket rendezni kell, és erről aktív diskurzus zajlik jelenleg is a gazdaságpolitika különböző ágazatai között, de a nap végén mindenki a fenntartható felzárkózásban érdekelt. A költségvetést is csak akkor lehet egy egyensúlyi pálya mentén alakítani, az államadósságot csökkenteni, ha van gazdasági növekedés, és ugyanez igaz a jegybanki politikára is, az árstabilitást csak akkor lehet elérni vagy a pénzügyi stabilitást a bankrendszerben biztosítani, ha van növekedés és van fenntartható növekedés a gazdaságban.

Viszont a jegybankelnök arra is kitért, hogy a gazdasági folyamatok értékelésében lehetnek eltérések a jegybank és a kormány között. Mik ezek az eltérések?

Csak hogy példát mondjak: az infláció a jegybank szempontjából egy kihívás, hiszen nekünk a jegybanki törvényben van rögzítve a mandátumunk. A költségvetés oldalán az infláció, a magasabb áremelkedés általában azzal jár, hogy abból többletbevételek generálódnak a gazdaságban. Tehát ilyen elemzési különbségekre kell gondolni, illetve arra, hogy egy kilábalási pálya során az egyensúlyokat milyen gyorsan kell visszaszerezni. Mi a Magyar Nemzeti Bankban azt látju, hogy az infláció egy valós veszély a világban, ami nemcsak egy átmeneti jelenség lehet, hanem egy tartós elem, ez ellen küzdenünk kell, és közben az egyensúly helyreállítását érdemes minél gyorsabban letudni.

Az MNB arra figyelmezteti a hitelmoratóriumban lévő embereket, hogy aki teheti, fizesse tovább a hitelét. Miért most adták ki ezt az ajánlást?

A hitelmoratórium bevezetése tavaly márciusban rendkívül sikeres eszköz volt, az egész válságkezelésnek egy alapvető pillére. Ami miatt most adtuk ki ezt a kommünikét, annak az az oka, hogy most ért a gazdaság helyreállása egy olyan stádiumba, hogy most már a moratóriumban részt vevők széles tömege érzékelheti azt, hogy a gazdasági klíma javult. Nagyon sokaknak a hitelvisszafizető képessége is javulni fog, a moratóriumot igénybe vevőknek lakossági oldalon több mint fele nem szenvedett el jövedelemveszteséget vagy a jövedelmei még emelkedtek is a koronavírus időszakában. Minél tovább maradnak benne az ügyfelek, annál inkább azzal fognak majd szembesülni a folyamat végén, hogy jelentős mértékben megnövekedett a visszafizetendő teljes összeg és ezzel arányosan pedig az a futamidő is, tehát ott azért lehetnek kellemetlen meglepetések. Mi azért gondoljuk ezt, hogy aki teheti, kezdjen el újra törleszteni. Csak azok maradjanak bent a moratóriumban, akiknek ténylegesen szükségük van rá.

Nagyjából a moratóriumban lévők hány százaléka lehet ilyen helyzetben most?

Lakossági oldalon több mint ötven százalék esetében bizonyosak vagyunk, hogy nem csökkent a jövedelem, sőt, még emelkedett. Amunkaerőpiac nagyon gyorsan áll helyre, a jövő év elejére már a teljes foglalkoztatás körüli állapot lehet megint. Tehát a következő hónapokban szerintem ehhez még sokan fognak csatlakozni. Mindenkinek az az érdeke itt Magyarországon, hogy ezek a kellemetlen meglepetések ne érjék a következő évben a hitelfelvevőket.

Nyitókép: MTI/Soós Lajos
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018