Pulinka Mihály szerint a legnagyobb probléma, hogy a lakásbérleteknél számtalan esetben nem kötnek szerződést írásban a felek, holott ezt a lakásbérleti jogviszony esetében a jogalkotó törvényben írja elő, tehát csak így érvényes. Amennyiben mégis, a közjegyzői tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően az internetről letöltött mintákat alkalmaznak az aláírok, amik nem ritka esetben
jogellenes kikötéseket tartalmaznak, amivel nincsenek is tisztában a felek.
Gondolva itt például arra, hogy a bérbeadó a bérleti díj nem fizetése esetére következményként kilátásba helyezi a közüzemi szolgáltatások elzárását, vagy mondjuk a zárcserét, amik mind–mind jogellenes kikötések, mégis, rengeteg ilyennel találkozni – magyarázta a közjegyzői kamara jogi irodájának helyettes vezetője.
A szakember hozzátette: a legfontosabb szerződési feltételek általában azért a mintákban is benne foglaltak, úgy mint a bérleti díj összege, a bérleti díj fizetésének az esedékessége, maga az ingatlan, illetve az ingatlannak a fontosabb adatai. Tapasztalataik szerint
jobbára olyan dolgok szoktak elmaradni a bérleti szerződésekből, amik valamelyik félnek lenne kifejezetten fontos, bár jogszabály alapján nem kötelező róla rendelkezni.
Például, hogy szabad-e kisállatot vinni az ingatlanba, vagy szabad-e bent dohányozni, adott esetben a bérlőnek milyen magatartásai vezethetnek a szerződés megszűnéséhez, lásd, mit jelent a szomszédok zavarása. Pulinka Mihály megjegyezte, sajnálatos mód, az otthon készített szerződésekben sokszor szerepel olyan kikötés is, amiről a felek a megkötéskor azt vélelmezik, tudják mit jelent, aztán amikor jogvitára kerül a helyzet, már azon megy a civódás, hogy pontosan mi is van leírva a szerződésben.
A szakember egyetértett, az esetleges későbbi jogviták elkerülése végett az aláírok mindenképp jobban járnak, ha ügyvédhez, akár közjegyzőhöz fordulnak a bérleti szerződés elkészítése érdekében, noha fontos azt is kiemelni:
ilyen kötelezettséget nem írnak elő a jogszabályok.
Vagyis valójában az is egy érvényes szerződés, amit a felek – két tanúval – kötnek a saját lakásukban, vagy magában a bérleményben. Tehát nem ír elő kötelező jogászi közreműködést a jogalkotó – ismételte meg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Jogi Irodájának helyettes vezetője, mégis, szerinte szerencsésebb, hiszen bár ez plusz költséget jelent, a jövőre nézve komoly megtakarítást eredményezhet, hiszen általa elkerülhető a pereskedés, mert a szerződés minden egyes rendelkezése jó eséllyel azonos tartalommal fog bírni mindenkinek, és nem vezethet jogi vitához.