eur:
414.17
usd:
393.71
bux:
77690.26
2024. december 3. kedd Ferenc, Olívia
Hajnali köd Őriszentpéteren 2012. szeptember 25-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Őrségi fúrás: máshogy látják a civilek és a Mol

A Mol földgázt keres az Őrségben, és amint lehet, egyeztet azokkal, akik a fúrás környékén élnek. Erről tájékoztatta a társaság az InfoRádiót. Közben a Őrségvédők Civil Társasága állítja, a társaság olajfúrásokat akar végezni, amely a kutatással kapcsolatban több ponton félretájékoztatja a közvéleményt.

Az Őrségvédők Civil Társasága szerint a Mol nem földgázt keres az Őrségben, hanem olajfúrásokat akar végezni. A szervezet képviseletében az InfoRádiónak nyilatkozó Czéder Zsuzsa arra hivatkozva állította mindezt, hogy a környezetvédelmi hatósághoz benyújtott engedélyeztetési kérelemben konkrétan az szerepel, hogy a várható termelmény: nyersolaj, kevés kísérőgáz és rétegvíz.

A fenti állítást igazolhatja továbbá, hogy a beadványban az is szerepel, hogy a tervezett kutak hangereje a kitermelés alatt megközelítően azonos lesz, mint a fúrási időszak alatt, miközben köztudott, ha egy gázkutat üzembe helyeznek, halktalan - tette hozzá.

„Elrejtve szerepel, hogy akár 110 decibel is lehet az összeadott hanghatás bizonyos időszakokban.” Emellett az is szerepel a dokumentumban, hogy a fúrási szakaszban „horribilis” mennyiségű szennyező, vegyszerekkel teli, káros anyag tartalmú iszap kerülhet kitermelésre, ami meglátásuk szerint a Cser-völgyi patakon át egyenesen a Balatonba kerülhet.

Czéder Zsuzsa mások mellett arra is kitért: nem igaz az a megfogalmazás, miszerint a Mol szüneteteltetné a beruházást, hanem arról van szó, hogy a megyei környezetvédelmi hatóság visszaküldte az anyagot hiánypótlásra, aminek a határideje lejárt február 15-én.

Mol: amint lehet, egyeztetnek

A fentiekkel ellentétben az olajvállalat kutatás-termelés igazgatója az InfoRádiónak leszögezte:

a Mol nem kőolajat, hanem földgázt szeretne kitermelni a területen,

emlékeztetve, hogy az Őrségben az 50-es évektől kezdődően fúrnak, jelenleg öt kút termel aktívan innen.

Marton Zsombor azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy a felmerült félreértések végett valóban pontosítaniuk kellett volna a szakhatóságokhoz beadott előzetes vizsgálati dokumentációban, hogy a kívánt termelmény a szénhidrogénen belül konkrétan a földgáz.

Mint köztudott, a vállalat egyelőre még nem kezdeményezett személyes egyeztetést a helybéli lakossággal, pedig azt a hírek szerint örömmel vennék. Mindezzel kapcsolatban a Mol munkatársa arra hívta föl a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt egy lakossági fórum összehívásának a lehetőségei igen korlátozottak, ugyanakkor az emberek részéről felmerült fajsúlyos kérdések tisztázásáig kezdeményezték az engedélyeztetési eljárásnak a szüneteltetését.

Marton Zsombor elismerte, hogy az Őrségvédők Civil Társasága azon állítása, miszerint a felfüggesztés indítványozása azért történt meg, mert a hatóságok hiánypótlást kértek a Moltól, az igaz, amit viszont csak egy formai indoknak tart. Vagyis a két álláspont magyarázata szerint helytáll, miután a hatóság által kért hiánypótlást a Mol meg tudná tenni, azonban szeretnék, ha az egy majdani lakossági fórumon elhangzottakra is tekintettel van.

Kiemelte továbbá, hogy szeretnék azt a szolgálati utat betartani, hogy elsőként a hatóságok által felvetett kérdéseket, kéréseket tisztázzák, majd ezen információk birtokában beszéljenek a lakossággal, ami az elhangzott hírek és hiányzó tények miatt a Mol számára is fontos.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Obama és Merkel újra tárgyalt, és nem mondott ki két nevet

Obama és Merkel újra tárgyalt, és nem mondott ki két nevet

Az elmúlt két évtized nemzetközi politikájának fő alakítói voltak. Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja, míg Barack Obama 2009 és 2017 között az Egyesült Államok elnöke. Ezúttal már "civilként" Washingtonban találkoztak Merkel könyvének amerikai bemutatóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.04. szerda, 18:00
Orbán Gábor
a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója
Nagy a feszültség Dél-Koreában, erőszakkal fenyeget a válsághelyzet

Nagy a feszültség Dél-Koreában, erőszakkal fenyeget a válsághelyzet

A dél-koreai elnök rendkívüli szükségállapotot és katonai törvénykezést hirdetett, azzal vádolva a fő ellenzéki pártot, hogy szimpatizál Észak-Koreával, és irányítása alatt tartja a parlamentet. A váratlan döntés hátterében az áll, hogy az elnök pártja és az ellenzéki Demokrata Párt között konfliktus alakult ki egy költségvetési törvényjavaslat miatt. Az ellenzék parlamenti szavazással próbálta megakadályozni a szükségállapot kihirdetését, közben tüntetők és rendőrök összecsaptak, és helikoptereket vezényeltek a parlament épülete fölé. Az ellenzék vezetője arra figyelmeztetett, hogy a katonaság akár képviselők letartóztatására is készülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×