2020. január 1-jén Magyarországon 5,1 millió nő élt, ami a teljes népesség 52,1 százalékát jelentette, vagyis 1000 férfira 1087 nő jutott átlagosan. A népesség nemek szerinti összetétele korcsoportonként azonban változó képet mutatott: az 50 éves korosztályig ugyanis férfitöbblet volt megfigyelhető. Így például a 0–5 éves korcsoportban 947 leány jutott 1000 fiúra, a 6–49 évesek esetében pedig 954. Az 50–59 éves korosztályban ez a szám 1050-re, a 70 év felettiek körében pedig 1797-re emelkedett.
2020-ban a 15 évesnél idősebb nők 29,5 százaléka volt hajadon, vagyis sem élettársi kapcsolatban, sem házasságban nem élt még sohasem. A 20 évesek esetében ez az arány közel 97, a 40 éves nőknél pedig 33 százalékos volt – ismertette az InfoRádióban Hagymásy Tünde, a KSH osztályvezetője. A nők 2019-ben átlagosan 33 évesen házasodtak, a férfiak ezzel szemben 36 éves korukban nősültek meg.
A kiadványból az is kiderül, hogy
a 2019-es adatok szerint egy nőre 1,49 gyermek jutott Magyarországon,
ami közel azonos az elmúlt években tapasztaltakkal. Mindez a teljes termékenységi arányszámot jelenti, vagyis, hogy egy nő az élete során hány gyermeknek adna életet, figyelembe véve az adott év kor szerinti születési gyakoriságát. Ebben a tekintetben Magyarország az említett 1,49-es számmal az uniós középmezőnybe tartozik. A tagállamok közül a legtöbb gyermeket Franciaországban (1,88), a legkevesebbet pedig Máltán (1,23) vállalják.
A szakember arra is kitért, hogy az unió 28 tagállamában 2018-ban a nők várható élettartama 83,6 év volt, a férfiak esetén pedig 78,3 év. Utóbbi csoport legkisebb várható élettartamát Lettországban (70,1 év), míg a legnagyobbat Olaszországban (81,2 év) számították. A nők esetén a két szélső értéket mutató ország Bulgária (78,6 év) illetve Spanyolország (86,3 év).
A születéskor várható élettartam Magyarországon a nőknél 2019-ben 79,3, a férfiaknál 72,9 év volt.
A hivatal munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a nők körében valamivel alacsonyabb mértékű, 10,9 százalékos a korai iskolaelhagyás, mint a férfiaknál, ahol ez az adat 12,7 százalék. Ennél az Európai Unióban valamivel jobb az átlaghelyzet, 8,6 és 11,9 százalék.
További érdekesség, hogy a 2018. januári adatok szerint Magyarországon öregségi nyugdíjban 2 millió 27 ezer fő részesült, aminek 63,4 százaléka nő, 36,6 százaléka férfi volt.
Legnagyobb arányban mindkét nem esetében
a 100 és 120 ezer forint ellátási összegben részesülők voltak: a nők mintegy 23 százaléka, a férfiaknak pedig a 16 százaléka
tartozott e csoportba.
