eur:
411.21
usd:
392.84
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Genevation Aircraft Kft. hidrogénüzemanyagcella-meghajtású, személyszállításra is alkalmassá tehető, de még fejlesztés alatt álló drónja a kft. jakabszállási üzemében 2020. január 22-én.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Jön a hidrogén kora Európában

A fosszilis energiahordozók szállítását szolgáló projektekre már nem, az előremutató technológiákra inkább nyújtana támogatást a jövőben az Európai Bizottság. A tervek szerint 2022-től zöldebbre fordulna az infrastruktúra-finanszírozás.

Módosulhat az Európai Unióban az infrastruktúra-finanszírozás egy szelete: a gáz- és olajvezetékek helyett inkább a hidrogén energetikai felhasználását segítő beruházásokat támogatnák a közösből. Mindez abból a dokumentumból derül ki, amelyet nemrég az Európai Bizottság tett közzé – írja a magyarnemzet.hu.

A transzeurópai energiainfrastruktúra iránymutatásairól szóló, 2013 óta hatályos rendelet felülvizsgálata nyomán született tervezet azzal a céllal jött létre, hogy a jogszabály igazodjon a zöld megállapodáshoz (Green Deal) és a 2050-re kitűzött klímasemlegesség céljához.

Márpedig a földgáz és a kőolaj fosszilis energiahordozóként nem tekinthetők zöldnek, a hidrogénenergetika iparágához pedig mind több reményt fűz a szakma.

A bizottsági javaslat egyik legfontosabb eleme tehát az, hogy

2022 után a jogszabály kizárná az úgynevezett közös érdekű infrastrukturális projektek köréből a hagyományos új földgáz-, valamint a kőolajvezeték-beruházásokat.

A dekarbonizáció jegyében új kategóriák jönnének létre.

Így többek között támogatható lesz majd a közös forrásból intelligens gázhálózat kiépítése, a megújuló és dekarbonizált gázok (biometán, hidrogén, szintetikus gázok) hálózatba integrálását célzó beruházások, valamint a hidrogén mint energiahordozó hasznosításához szükséges infrastrukturális fejlesztések.

Az EU hidrogénstratégiájával összhangban a tervezet a megújuló energia alapú hidrogéntermelés támogatását irányozza elő.

A közös érdekű infrastrukturális projektek támogatására az elmúlt tíz év alatt 4,7 milliárd eurót (mai árfolyamon csaknem 1,7 ezermilliárd forintot) folyósított az Európai Bizottság.

Ezen határkeresztező beruházások azzal a céllal épültek meg, hogy az energiaellátást biztonságosabbá és több irányból elérhetővé, a piacokat pedig likvidebbé tegyék, erősebb verseny mellett.

Az új cél az, hogy a tiszta energia a lehető leghatékonyabban vegyen részt a gazdaságban – fogalmazott Kadri Simson energiaügyi biztos. Ez azt is jelzi, hogy

a közös érdekű beruházások között továbbra is támogathatók lesznek majd a villamosenergetikai fejlesztések,

tekintettel arra, hogy az újabb és újabb megújuló alapú termelők által előállított zöld áramot is integrálni szükséges.

A már futó, de előremutató projektek között van francia–spanyol határkeresztező villamosvezeték, illetve a holland és német ipari területeken összegyűjtött szén-dioxidot az Északi-tenger talapzata alá szállító beruházás is.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×