Infostart.hu
eur:
362.41
usd:
317.69
bux:
143889.34
2026. július 22. szerda Magdolna
A Genevation Aircraft Kft. hidrogénüzemanyagcella-meghajtású, személyszállításra is alkalmassá tehető, de még fejlesztés alatt álló drónja a kft. jakabszállási üzemében 2020. január 22-én.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Jön a hidrogén kora Európában

A fosszilis energiahordozók szállítását szolgáló projektekre már nem, az előremutató technológiákra inkább nyújtana támogatást a jövőben az Európai Bizottság. A tervek szerint 2022-től zöldebbre fordulna az infrastruktúra-finanszírozás.

Módosulhat az Európai Unióban az infrastruktúra-finanszírozás egy szelete: a gáz- és olajvezetékek helyett inkább a hidrogén energetikai felhasználását segítő beruházásokat támogatnák a közösből. Mindez abból a dokumentumból derül ki, amelyet nemrég az Európai Bizottság tett közzé – írja a magyarnemzet.hu.

A transzeurópai energiainfrastruktúra iránymutatásairól szóló, 2013 óta hatályos rendelet felülvizsgálata nyomán született tervezet azzal a céllal jött létre, hogy a jogszabály igazodjon a zöld megállapodáshoz (Green Deal) és a 2050-re kitűzött klímasemlegesség céljához.

Márpedig a földgáz és a kőolaj fosszilis energiahordozóként nem tekinthetők zöldnek, a hidrogénenergetika iparágához pedig mind több reményt fűz a szakma.

A bizottsági javaslat egyik legfontosabb eleme tehát az, hogy

2022 után a jogszabály kizárná az úgynevezett közös érdekű infrastrukturális projektek köréből a hagyományos új földgáz-, valamint a kőolajvezeték-beruházásokat.

A dekarbonizáció jegyében új kategóriák jönnének létre.

Így többek között támogatható lesz majd a közös forrásból intelligens gázhálózat kiépítése, a megújuló és dekarbonizált gázok (biometán, hidrogén, szintetikus gázok) hálózatba integrálását célzó beruházások, valamint a hidrogén mint energiahordozó hasznosításához szükséges infrastrukturális fejlesztések.

Az EU hidrogénstratégiájával összhangban a tervezet a megújuló energia alapú hidrogéntermelés támogatását irányozza elő.

A közös érdekű infrastrukturális projektek támogatására az elmúlt tíz év alatt 4,7 milliárd eurót (mai árfolyamon csaknem 1,7 ezermilliárd forintot) folyósított az Európai Bizottság.

Ezen határkeresztező beruházások azzal a céllal épültek meg, hogy az energiaellátást biztonságosabbá és több irányból elérhetővé, a piacokat pedig likvidebbé tegyék, erősebb verseny mellett.

Az új cél az, hogy a tiszta energia a lehető leghatékonyabban vegyen részt a gazdaságban – fogalmazott Kadri Simson energiaügyi biztos. Ez azt is jelzi, hogy

a közös érdekű beruházások között továbbra is támogathatók lesznek majd a villamosenergetikai fejlesztések,

tekintettel arra, hogy az újabb és újabb megújuló alapú termelők által előállított zöld áramot is integrálni szükséges.

A már futó, de előremutató projektek között van francia–spanyol határkeresztező villamosvezeték, illetve a holland és német ipari területeken összegyűjtött szén-dioxidot az Északi-tenger talapzata alá szállító beruházás is.

Címlapról ajánljuk

Bóka János új Fidesz-frakcióvezető: a Tisza Párt nem akarja, hogy 2030-ban az emberek szabadon dönthessenek

Készen állok a politikai közösségünk szolgálatára, vállalva, hogy megőrzöm az elmúlt 16 év eredményeit és képviselem értékeinket – jelentette ki megválasztása után kedden Bóka János, a Fidesz új frakcióvezetője egy tévéinterjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.22. szerda, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Itt a történelmi csúcs a magyar tőzsdén!

Itt a történelmi csúcs a magyar tőzsdén!

Ma is elsősorban az iráni fejleményekre figyelnek a befektetők világszerte, de más fejlemények is borzolják a kedélyeket: az amerikai kereskedelmi főképviselő újabb, több tucat országot érintő vámintézkedéseket helyezett kilátásba a Trump-adminisztráció részéről, ráadásul eközben meredeken emelkedik az olaj ára, mivel felerősödtek a közel-keleti ellátási kockázatok. Ázsiában felemás kereskedést láthattunk, Európában és Amerikában egyelőre pozitív a kép. A magyar tőzsde az OTP-nek köszönhetően felülteljesített; a társaság megállapodást írt alá a Luminor megvásárlásáról, amely a Balti régió harmadik legnagyobb bankcsoportja. Az OTP végül történelmi csúccsal zárta a napot

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×