Az MNB elnökének kötete először 2015-ben jelent meg Egyensúly és növekedés: konszolidáció és stabilizáció Magyarországon, 2010–2014 címmel.

Patai Mihály MNB-alelnök a bemutatón elmondta, hogy az új kötet az azóta eltelt öt év tapasztalataival bővült. Kifejtette, hogy a járvánnyal példátlan növekedési szakasz ért véget, amelynek legfontosabb intézkedései a Növekedési hitelprogram (Nhp) meghirdetése, az alapkamat csökkentése, a devizahitelek forintosítása, valamint a sok ellenállást kiváltó különadók voltak. A költségvetési túlköltekezés leállítása és a bevételek újragondolása 2012-re tartós egyensúlyt teremtett.

A 2010 utáni irányváltás jelentőségét hangsúlyozta az MNB ügyvezető igazgatója is. Baksay Gergely kiemelte, hogy

az MNB szakított azzal a több évtizedes nemzetközi gyakorlattal, amely az infláció felügyeletére korlátozta a jegybankokat.

A gazdaságösztönző szerepvállalással együtt kialakult a költségvetési és monetáris politika összhangja, és az MNB-programok gazdasági hatásai mára felülmúlták az uniós programok összegét. Magyarország tíz év alatt az európai rangsor végéről a növekedés élmezőnyébe került, és ezután is megőrizheti a helyezését, ha évekkel előre tud tervezni.

Pleschinger Gyula, az MNB Monetáris Tanácsának tagja szintén a jegybank gazdaságélénkítő tevékenységére hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a jegybank 2010-ben nem is tehetett mást, hiszen a hitelezés folyamatosan csökkent, noha arra a vállalatoknak szükségük lett volna a bővüléshez. Az országot az államadósság, a költségvetési hiány, az adók és a munkanélküliség magas szintje is kényszerpályára szorította, így olyan megoldásokat kellett bevetni, amelyek akkor még szokatlannak tűntek. 2016-ra a hitelezés ismét bővülni kezdett, és Pleschinger Gyula a járvány után is növekedésre számít. A jegybank mostanáig csaknem 60 ezer vállalkozást juttatott kedvező feltételekkel összesen 4500 milliárd forintnyi kölcsönhöz, a Növekedési kötvényprogram pedig további 700 milliárd forintot helyezett ki.

A Matthias Corvinus Collegium vezető oktatója szerint

2010-ben kevesen gondolták, hogy néhány év múlva munkaerőhiány alakul ki.

Cséfalvay Zoltán felidézte, hogy akkor még az államháztartási egyensúly megteremtése számított a legsürgősebb feladatnak, ösztönözve egyúttal a növekedést is. Megszorítással csak alacsony szintű, folyamatosan lefelé húzó egyensúly érhető el.

Cséfalvay Zoltán szerint a nemzetközi tapasztalatok világosan mutatják a növekedés és a munkavállalás összekapcsolódását, hiszen az egy főre jutó GDP ott magas, ahol a foglalkoztatás aránya jelentős. Hozzátette, hogy munkahelyeket a vállalkozók hoznak létre, őket kellett tehát egyebek közt az adóterhek mérséklésével megsegíteni.

Véleménye szerint

a következő éveket a digitalizáció, valamint a tehetséges munkaerő felértékelődése, a globális értékláncok és a munkavégzés átalakulása fogja meghatározni.

Magyarország újabb korszakhatárhoz érkezett – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán –, a mostani intézkedéseit már a járvány utáni világgazdaság követelményeihez kell igazítania.