Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Alappapírtekercsek a Vajda Papír Kft. budapesti gyárában 2017. június 12-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Drón tette le a Vajda-Papír új gyárépületének alapkövét

A digitális alapkőletétel részese volt Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki bejelentette: megduplázzák a Nagyvállalati Beruházási Támogatási program idei keretét.

A Vajda-Papír 16 milliárd forintos beruházása hatszáz munkahelyet véd meg és 50 újat teremt a Dunaföldváron és térségében élőknek, emellett hozzájárul Magyarország önellátásához a higiéniai papírtermékek területén.

A Nagyvállalati Beruházási Támogatáson keresztül a kormány 5,5 milliárd forinttal segíti a vállalat beruházását.

Ez a támogatási program - Varga Mihály elmondása szerint - eredményes, már 300 milliárd forintnyi fejlesztéshez járult hozzá.

Az eddig 40 milliárdos keretet most a kormány ráadásul meg is duplázza

- jelentette be az alapkőletétel alkalmával a pénzügyminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta: a koronavírus-járvány megmutatta, hogy Magyarországnak saját lábára kell állni több iparágban, így az egészségipar mellett többek között a higiéniai termékeket előállító cégeknek jelentősége is nőtt. A kormány ezért támogatja azokat a beruházásokat, amelyek erősítik az önellátást, és a növekedés további forrását jelentik.

Fenn kell tartani a gazdaság szereplőinek a bizalmát és a vállalkozások beruházási hajlandóságát - vélekedett Varga Mihály, hozzátéve: ahogy a járvány tavaszi hulláma után, úgy most is az a cél, hogy a gazdaság működőképessége fennmaradjon, és Magyarország mielőbb visszatérjen a válság előtti pályára.

A húsz éve családi vállalkozásként indult, mára a papírtermékek piacán vezetővé vált vállalat termékei már a legtöbb hazai áruház polcán megtalálhatók, a Vajda-Papír azonban nem állt meg itt, mára igazi multinacionális vállalatnak számít már, Ooops! márkanevű termékeit Európa-szerte keresik a vásárlók.

Az új üzem a tervek szerint 2022. márciusában kezdi meg a működését,

amelynek köszönhetően a vállalatcsoport gyártókapacitása 50 százalékkal, 70 ezer tonnával nőhet. Vajda Attila, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója az InfoRádiónak elmondta: a bővítés ötlete év elején merült fel, amikor látták a növekvő igényeket és azt, hogy a tervezett fejlődési ütemet meghaladó módon előrébb kell hozni a beruházásokat. A most bejelentett új üzemben a legmodernebb technológiát telepítik majd, amely környezetkímélő és magasan automatizált.

Az új üzemcsarnok felépítése mellett beüzemelnek egy alappapírgyártó gépsort is, így a beruházásnak köszönhetően a kapacitás növelése mellett teljessé válik a saját előállítású alapanyag biztosítása a cég higiéniai termékeihez, mindez pedig stratégiai előnyt jelent a vállalat számára - tette hozzá Vajda Attila.

Kiemelte, a cég éves higiéniai alappapír-gyártása bőven meghaladja a belföldi igényeket, így Magyarország önellátó is lehet ezekből a termékekből, a koronavírus-járvány alatt megnőtt kereslet mellett is.

A pandémia óta az eddigi, átlagosan napi 2 millió tekercs gyártását 3 millióra emelte a toalettpapír termékeknél, papírtörlőből 20 százalékkal, papír zsebkendőből pedig 10 százalékkal emelték a termelést. Egy magyar család évi 9 kilogramm higiéniai papírterméket használ fel évente, így a cégcsoport egy átlagos évben 13 millió ember higiéniai papírszükségleteit elégítheti ki. A magyarországi értékesítés mellett a vállalat higiéniai papírtermékeit Skandináviába, a Baltikumba és Kelet-Közép-Európa több mint 20 országába szállítják. A cég 2013-ban Norvégiában is nyitott egy több mint 100 új munkahelyet teremtő leányvállalatot.

Vajda Attila felidézte, hogy Dunaföldváron 2018. novemberében készült el a beruházás első üteme: Európa legmodernebb, a régió legnagyobb papíripari üzeme épült meg, a 15 milliárd forintos beruházást a kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűek közé sorolta, a Nagyvállalati beruházási támogatási programból 4,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a fejlesztéshez a cég.

Az új gépsor termelését belföldön és külföldön egyaránt értékesítik majd, a vállalat többletbevétele várhatóan eléri az évi 21 milliárd forintot, amely éves szinten 80-100 millió forint többletbefizetést jelent társasági adóból. A bővülés 50 munkavállaló közvetlen és több száz ember közvetett foglalkoztatását jelenti.

Az Infostart a múlt héten számolt be róla, hogy 11,2 milliárd forintot meghaladó értékben bocsátott ki kötvényt a Vajda-Papír az MNB programjában. A kötvénykibocsátásból származó forrásokból a cég a meglévő hiteleinek refinanszírozását tervezi annak érdekében, hogy sikeres működését és jövőbeni beruházásait, köztük dunaföldvári gyárának újabb bővítését megalapozza.

A vállalat korábban a Máltai Szeretetszolgálat papírellátását is önkéntes alapon vállalta.

A vállalkozás vezetője, Vajda Attila korábban az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×