0 °C
A koronavírus-járvány következtében az európai szintű recessziót tartják a legnagyobb bevételt veszélyeztető tényezőnek a magyar cégek, amelyeknek a kintlévőségek növekvő problémát jelentenek; ugyanakkor a visszaesésre válaszul nem terveznek kiadáscsökkentést – derül ki az Intrum követeléskezelő felméréséből.
Az Intrum évente készíti el az Európai Fizetési Jelentését, amelyhez az idén 29 európai országban 10 ezer vállalattól, Magyarországon 445 cégtől gyűjtött adatokat pénzügyi működésükről február és május között.
A felmérés alapján
a válság általános következménye a kifizetések csúszása,
attól függetlenül, hogy a megrendelő magánszemély, másik cég vagy állami szerv. A vállalatok nagy többsége szerint egyértelműen az általános recesszió az oka annak, hogy az ügyfeleik nem tudnak időben fizetni: a magyar cégek 38, az európai vállalatok 31 százaléka szerint ez az elsődleges oka az ügyfeleik fizetési nehézségeinek.
A kutatás szerint az európai cégek 85 százaléka a késedelmes fizetések miatt veszteségeket szenved el, ez jóval magasabb a tavalyi 68 százaléknál. Az első fél évben a cégvezetők 76 százaléka nevezte elképzelhetőnek, hogy ez a bevételkiesés a cég megszűnésével fenyegethet, míg tavaly csak 54 százalék.
A magyar cégvezetők 87 százalékának vezettek bevételkieséshez a kintlévőségei. A felmérés alapján a közelmúltban a cégek több mint felének kellett elfogadnia fizetési haladékot multinacionális vagy kkv ügyfelektől. Az ilyen kérelmekre a magyar cégek 44 százaléka inkább csökkentette az eredeti árat, ami hozzájárul a bevételei csökkenéséhez. Ennek ellenére a magyar cégvezetők az uniós átlag feletti arányban mondták azt, hogy ha az ügyfeleik hamarabb fizetnének, több lehetőségük lenne új munkatársakat felvenni, új technológiai eszközöket bevezetni, vagy új piacokra eljutni.
A felmérés szerint a kiadáscsökkentéssel csak az európai cégek 38 százaléka, a magyar cégeknek pedig alig 29 százaléka élt. Ez utóbbi 20 százalékponttal kevesebb, mint tavaly. Ebben szerepet játszhat az is, hogy sok cég már a koronavírus-járvány első hulláma alatt csökkentette a kiadásait.
A magyar cégek körében a leggyakoribb válságkezelési módszer a hitelfelvétel befagyasztása, valamint a létszámstop;
29 illetve 30 százalékos aránnyal.
