eur:
394.14
usd:
365.3
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Dolgozók a Lenovo-Flex gyárban Sárváron 2016. november 11-én. A kínai számítógépgyártó, a Lenovo és stratégiai partnere, a Flex Hungary közös beruházásban több mint félmilliárd forintból bővült az üzem gyártókapacitása, ezzel mintegy 250 új munkahely jött létre.
Nyitókép: Varga György

Mellbevágó képet fest a hazai vállalkozásokról készült kutatás

Csökkenő kapacitás-kihasználtság és növekvő elbocsátás jellemezte a gazdasági szereplők működését a koronavírus-járvány áprilisi időszakában. A következmények máig kihatnak, sok cég felélte tartalékait.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) csaknem 3 ezer vállalkozás megkérdezésével készített kutatást a koronavírus-járvány gazdasági hatásairól.

Március 1-jéhez képest

a kapacitás-kihasználtság 23 százalékponttal 55 százalékra esett vissza áprilisra,

amely jelentős csökkenésnek tekinthető, még úgy is, hogy ez általában sem szokott 100 százalék lenni – mondta az eredményekről az InfoRádiónak Nábelek Fruzsina, az intézet ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor a 0 százalékon működő, magyarán nem működő cégek aránya is emelkedett a márciusi 4 százalékról 12 százalékra.

A GVI felmérése arra is kitért, hogy az említett kapacitás-kihasználtság tükrében a cégek mennyi időre elegendő tartalékkal rendelkeznek, hogy a rájuk irányuló pénzügyi követeléseket teljesíteni tudják. Ez átlagosan két–három hónap volt a vizsgált áprilisi időszakban, megegyezést mutatva a bérköltségek kifizetésével – tette hozzá a szakértő, megjegyezve: a tartalékok a vállalatmérettel nőnek, így a nagyobb cégek hosszabb ideig tudtak, tudnak működni, mint a kisebbek.

Nábelek Fruzsina érdekességként jegyezte meg, hogy a GVI elemzése azt mutatja, az elbocsátásban érintettek jellemzően a nagyobb cégek voltak, vagyis

a 2–9 fős vállalkozások igyekeztek megtartani a munkavállalóikat.

Az elbocsátásokban érintett cégek aránya 250 fő fölötti létszámkategóriában 47 százalék volt, míg a 2–9 fős cégeknél 20 százalék. Mindehhez hozzátartozik, arra vonatkozóan nincs adat, hogy mennyi lett volna egy normál fluktuáció, tekintve, hogy voltak létszámfelvételek is az említett időszakban – tette hozzá. Munkakörönként a gyakornokok, részmunkaidős munkavállalók, illetve a szakképzetlen, fizikai munkavállalók terén voltak elsősorban létszámcsökkenések, míg a diplomás, szellemi munkát végzők körében, bár nem egy releváns, de enyhe növekedés volt látható.

A GVI ügyvezető igazgatója azt is közölte: az elemzés alapján alapvetően nem számolnak a cégek létszámbővüléssel. 56 százalék mondja, hogy nem fog változni a munkavállalók száma ebben az évben,

35 százalék kalkulál azzal, hogy csökkenhet a cég létszáma

a tavalyi évhez viszonyítva még 2020-ban, és 9 százalék véli mindössze, hogy a cége növekedni tud. Hasonló befagyás látható a bérek területén is, így azok emelése elmarad a tavaly tapasztalt értékekhez képest, sőt, elfordult az is, a cégek 11 százalékánál, hogy csökkentek is a bérek 2019-hez képest.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×