Infostart.hu
eur:
364.13
usd:
324.78
bux:
143256.68
2026. október 20. kedd Vendel
Nyitókép: Pixabay

Hull a szilva a fáról - vagy nincs is rajta

Az átlagos termés harmadát hozza az idei év a fagykárok és az aszály miatt.

A tavaszi fagyok és az aszály miatt idén 23 ezer és 32 ezer tonna közötti szilvatermés várható, amely jelentősen alulmúlja az átlagos, évi 65 ezer tonnát - derül ki a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös termésprognózisából.

Tájékoztatásuk szerint tavasszal nagyon sok, térségenként 15-18 fagyos éjszaka volt, március 22-étől május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a gyümölcsültetvényeket. A hideghatások okozta károkon túlmenően a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontott a helyzeten.

Kiemelték: az idei szilvaszezon a korábban érő, dél- és közép-magyarországi termőhelyeken, a legkorábbi fajtákkal (Katinka, Cacanska rana, Topfive, ) vette kezdetét július első felében, azonban csak kis mennyiségek kerültek egyelőre a piacra. A hazai szilvapiac csúcsa jellemzően július végén indul a Casanska lepotica és a Stanley fajta szüretével, amelyek az összes termés 60 százalékát teszik ki.

Magyarországon 6400 hektáron termesztenek szilvát. A legjelentősebb termesztőkörzetek Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók. A három megye adja a hazai termőfelület közel 70 százalékát - tették hozzá.

Ismertették, hogy a hazai szilvatermés 75-80 százalékát jellemzően a belföldi piacon értékesítik, mintegy 20-25 százalék pedig export. A termés felét a feldolgozóipar hasznosítja, a másik fele frisspiacra kerül.

A hazai friss szilvafogyasztás alacsony, személyenként évente 1,3 kilogrammot tesz ki, ugyanakkor jelentős az ipari feldolgozás, leginkább lekvár, befőtt és pálinka formájában.

Kitértek arra is, hogy a friss szilvaimport 1000-2000 tonna körül alakul, nagyobbrészt Németországból, Macedóniából, Olaszországból és Spanyolországból érkezik. Ezzel szemben a friss szilvaexport jelentős: évente változóan 8000-12000 tonna, amelynek átlagosan felét Németországba viszik, kisebb mennyiség kerül a cseh, szlovák, osztrák, román és lengyel piacra.

A szilvapüré-export fokozatosan csökken, valamint pürét nem is importál az ország. Aszalt szilvából 900-1100 tonna közé tehető az import, amelynek 90 százaléka Chiléből érkezik, az export pedig 200-400 tonna döntően Szlovákiába és Szlovéniába. Növekvő tendenciát mutat a szilvabefőtt-export, míg 2015-ben 250 tonna volt az export, addig 2017-ben és 2018-ban már 1300 tonna körül alakult - jegyezték meg.

Címlapról ajánljuk
Mi jön az árrésstop vége után? – Ígéret: a vásárlóknak is jobb lesz

Mi jön az árrésstop vége után? – Ígéret: a vásárlóknak is jobb lesz

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádióban üdvözölte azt a miniszterelnöki bejelentést, mely szerint az ársapkát kivezetik, bíznak benne, hogy ez már november közepén megtörténik.

Íme, a költségvetés részletei Magyar Pétertől és Kármán Andrástól

Hétfőn, két óránál is hosszabb parlamenti előadásában a miniszterelnök már ismertette a 2027-os költségvetés alapvetéseit, kedden 10 órakor azonban a pénzügyminiszterrel együtt újabb információkat közölt. Kármán András a költségvetés részleteiről minden rendelkezésre álló ábrát megosztott, Magyar Péter pedig példákkal illusztrálta, milyen élethelyzetű emberek hogyan léphetnek egyet előre 2027-ben annak ellenére, hogy a költségvetést nagyon nehéz helyzetben vették át.
inforadio
ARÉNA
2026.10.20. kedd, 18:00
Szűcs Anita
a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense
Így múlik el Frankfurt dicsősége – a Commerzbank felvásárlása után

Így múlik el Frankfurt dicsősége – a Commerzbank felvásárlása után

Egyre több jel utal arra, hogy a Commerzbankért folytatott küzdelem sorsa lényegében már eldőlt: a frankfurti székhelyű hitelintézet a belátható jövőben elveszíti függetlenségét és beolvad az olasz Unicredit bankcsoportba – annak ellenére, hogy a bank menedzsmentje hevesen védekezik az ellenségesnek tartott felvásárlás ellen, a részvények 12 százalékát birtokló német szövetségi kormány pedig eddig kiállt a bank önállóságának megőrzése mellett. Az UniCredit azonban nem hagyta magát eltántorítani a Berlinből érkező intő szavaktól, hiszen – a 2005-ben felvásárolt müncheni székhelyű HypoVereinsbank révén – már több mint húsz éve sikeresen jelen van a német bankpiacon. A milánói bank jelenleg a Commerzbank részvényeinek már legalább a 38 százalékát birtokolja, s a felügyeleti hatóság zöld jelzését követően aligha kétséges, hogy megszerzi magának a frankfurti bankot. A nagy kérdés ezért ma már inkább az, hogy a felvásárlás után rögtön fuzionál-e a HypoVereinsbank és a Commerzbank, és ha igen, akkor München vagy Frankfurt lesz-e az egyesített leánybank székhelye.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×