Infostart.hu
eur:
358.71
usd:
309.16
bux:
129728.5
2026. május 23. szombat Dezső
Nyitókép: Pixabay

A roamingot is megtépázta a koronavírus

A mobilhasználati és utazási szokások átalakulását mutatja a Telenor 2020-as adatroaming-jelentése.

A Telenor éves adatroaming-riportja összegzi, hogy az elmúlt években miként változtak a magyarországi mobilhasználók külföldi mobilnethasználati szokásai. A Telenor előfizetői a 2017-es EU-roaming szabályozás életbe lépése óta több mint 5,6 millió gigabájt adatforgalmat bonyolítottak az EU-t is magába foglaló 1-es díjzónában, a roaming-adathasználat ugyanakkor nemcsak Európán belül, hanem azon kívül is nőtt.

Az emelkedő trendekben idén, a koronavírus hatására jelentős törés tapasztalható.

A koronavírussal járó korlátozások idején a belföldi mobilnetforgalom nagyságrendileg 30 százalékkal nőtt a vírus előtti időszakhoz képest, amit a megnövekedett igényekhez biztosított ingyenesen vagy kedvezményesen elérhető mobilnet-hozzáférés is nagyban támogatott. Ezzel egyidőben, az utazási korlátozások bevezetésének hatására a hazai mobilfelhasználók külföldi, azaz roaming adatforgalma jelentősen csökkent: a szezonálisan látogatott országokban szinte teljesen megszűnt, míg az egész évben kiegyenlített roaming-forgalmat mutató országokban jelentős visszaesés látható a Telenor riportjából.

Az Európai Unión belül és az 1-es díjzónába tartozó országokban 2017 júniusa óta nem kell roamingdíjat fizetni a mobilfelhasználóknak, ezekben az országokban a hazai előfizetők alapesetben a magyarországi tarifának megfelelő feltételekkel használhatják előfizetésüket, azaz a korábbiaknál jóval kedvezőbb feltételekkel élhetnek, legyen szó adat-, hang- vagy SMS-forgalomról. Ennek köszönhetően már az első évben, 2017. június 1. és 2018. május 31. között a korábbinál jóval népszerűbbé vált a külföldi mobilinternetezés, és a Telenor roamingriportja alapján évről évre folyamatos növekedés látható.

2020-ban, a koronavírus hatására azonban nemcsak az éves organikus növekmény maradt el, hanem a korábbi évek szintje alá esett vissza a külföldi adathasználat mértéke. Az utazási korlátozások lazításával, a turizmus részleges megindulásával május, június hónapban mind a rendszeresen, mind a szezonálisan látogatott országok roamingforgalma kezd visszakapaszkodni, ám mértéke elmarad a korábbi trendektől.

EU-roaming toplista

A friss éves (2019. július – 2020. június) forgalmakat tekintve változás a korábbi évhez képest, hogy Horvátország egy, Hollandia két helyet lépett előre, míg Franciaország egy, a Szlovák Köztársaság két helyet esett vissza a top 10-es listán. A karanténidőszakban, azaz idén márciustól május végéig a top 10-es európai roaming listán már jelentősebb változás tapasztalható: az utazási korlátozások idején a legmagasabb roaming-forgalmakat elért országok között megjelent Belgium és a Cseh Köztársaság, míg Hollandia jelentőset lépett előre a listán. Ebben az időszakban a Spanyolországban és Horvátországban generált roaming-forgalom már nem fért fel a 10-es listára.

Roaming-forgalom Európán kívül

Az 1-es díjzónán kívüli, 2-es[2] és 3-as díjzónába tartozó országokban az elmúlt években a roaminghasználat trendje az európaihoz hasonló arányban növekedést mutat. A 2016 júliusa óta vizsgált adatok alapján elmondható, hogy a nyári időszak mellett ezekben az országokban a kora őszi időszak jelent szezonális csúcspontot.

2020-ban a koronavírus megjelenése erős hatással volt a távolabbi országok látogatására, így a roaming-használatra is: március-április hónapban évek óta nem látott alacsony szintet ért el a 2-es és 3-as roaming zónákban bonyolított adatforgalom, a trendek szerint várható mértékhez képest 90 százaléknál nagyobb mértékű visszaesés tapasztalható.

A díjzóna roaming listáját az elmúlt két évben az Amerikai Egyesült Államok vezeti, ám az idei roamingforgalomban már látszik a koronavírus miatti korlátozások hatása: a toplista szereplői a tavalyihoz képest 5-10 százalékkal kisebb éves forgalmat produkáltak, noha a koronavírus csak egy negyedévet érintett a vizsgált időszakban. Így a tízes listában az utolsó vizsgált évben Szerbia és Egyiptom javított 1-1 helyet, míg a kínai és az Egyesült Arab Emirátusokban bonyolított összforgalom 1-1 helyet veszített a top 10-es listán. A márciustól májusig tartó, eddig legszigorúbb karanténidőszakban Ukrajna, Izrael és Indonézia bonyolított az éves forgalomhoz képest magasabb roaming-forgalmat.

Címlapról ajánljuk
Mi lesz a Margitszigeti Színházzal? – Bán Teodóra az Arénában

Mi lesz a Margitszigeti Színházzal? – Bán Teodóra az Arénában

A Margitszigeti Színház idén is változatos műsorral várja a nézőket a nyári szezonban. Mint az InfoRádió Aréna című műsorában Bán Teodóra ügyvezető igazgató elmondta, a közös állami-önkormányzati vezetés ennek az intézménynek megfelelő, de még azoknak is, akik kizárólag fővárosi fenntartásban működnek.

Üzemi baleset Tiszaújvárosban – kétgyermekes családapa halt meg

Eloltották a robbanás utáni tüzet a Mol tiszaújvárosi üzemében. Egy kétgyermekes családapa halt meg, ketten súlyosan, heten könnyen megsérültek. Veszélyes anyag nem került a levegőbe – hangzott el a helyszíni sajtótájékoztatón. Kapitány István miniszter szerint a balesetnek nincs kihatása az ország üzemanyagellátására, Hernádi Zsolt Mol-vezér szerint a műanyaggyártás sincs veszélyben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.25. hétfő, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megjött a figyelmeztetés Brüsszelből: drámai tempóban omlott össze a magyarok védőhálója

Megjött a figyelmeztetés Brüsszelből: drámai tempóban omlott össze a magyarok védőhálója

Az Európai Bizottság első uniós szegénységellenes stratégiája szerint 2025-ben 92,7 millió ember – köztük 19,3 millió gyermek – élt szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatában az EU-ban, ami a teljes népesség 20,9 százaléka. A 2030-as célhoz, vagyis legalább 15 millió ember kiemeléshez a jelenlegi ütem nem elegendő: 2019 óta mindössze 3,5 milliós csökkenést mértek, a gyermekszegénységben pedig érdemi előrelépés sem történt. Magyarország munkaerőpiaci mutatói kedvezőek, ám a szociális transzferek szegénységcsökkentő hatása 2007 óta uniós összevetésben a legnagyobb mértékben gyengült. A Bizottság célzott beavatkozásokat sürget az energiaszegénység, a gyermektámogatások, a minimumjövedelmi rendszerek és az élelmiszerárak aránytalanul súlyos hatásainak kezelésére, hangsúlyozva, hogy a 2030-as cél csak mérhető és finanszírozott intézkedésekkel érhető el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×