Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pexels

Kata: kiderült, mit gondolnak az emberek a tervezett szigorításról

Reprezentatív közvélemény-kutatást végzett a Napi.hu a magyar emberek körében, miután napvilágot látott a hír, hogy a kormány szigorítana a katán.

Mint arról beszámoltunk, a kormány által észlelt visszaélések miatt 2021. január 1-jével szigorítják a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), az ezzel kapcsolatos törvénymódosító javaslat pedig még a parlamenti nyári szünet előtt a Ház asztalára kerül.

A közelmúltban a Népszava írta meg, hogy a költségvetési bizottság ülése elé kerülő javaslat szerint jövőre a tervezett 197 milliárd forinttal szemben 237 milliárd forintot szedne be a kormány a katából. A 40 milliárd forintos többlet kizárólag a visszaélések megszüntetésétől és nem adóemelésből származna.

A változás csak a szabályokat kijátszó nagy cégeket érinti, amelyek jövőre már nem élhetnek vissza a szabályokkal, és nem alkalmazhatják azt a foglalkoztatás alternatívájaként – érvelt korábban a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, aki szerint a kata visszaélésszerű alkalmazása nemcsak az államkassza bevételét csökkenti, hanem a piaci versenyt is torzítja.

Felmérés a fogadtatásról

A Napi.hu a Pulzus Kutató segítségével megkérdezte a magyar embereket is, hogy mit gondolnak a kata módosításáról. A reprezentatív felmérésből kiderült, hogy

a magyar lakosság 55 százaléka támogatja a szigorítást.

Közülük 45 százalék azért támogatja, mert túl sokan visszaélnek a lehetőséggel, míg 10 százalék a most bejelentettnél is jelentősebb szigorítást hajtana végre. Ezzel szemben 45 százaléka a megkérdezetteknek nem ért egyet a módosítással: 35 százalék szerint a szigorítás miatt sok adózó visszatér majd a szürkezónába, 10 százalék pedig azért nem támogatja, mert úgy véli,

fél év kevés az új feltételekhez való alkalmazkodáshoz.

A nemek között megoszlásból kiderül, hogy inkább a férfiak gondolják úgy, hogy a sok visszaélés miatt kellene szigorítani (52 százalék), illetve, hogy erősebb szigorítást kellene bevezetni (13 százalék).

Az iskolai végzettségek tekintetében az látszik, hogy a szigorítás mellett

a nagy többség (63 százalék) az alapfokú végzettségűek köréből kerül ki,

de a középfokú végzettségűek körében is 53 százalékos a támogatottsága a szigorításnak. A felsőfokú végzettségűeknek mindössze 36 százaléka ért egyet a szigorítással. A módosítást nem támogatók körében megfordulnak az arányok: összességében a felsőfokú végzettségűek vannak többségben (64 százalék), a középfokú végzettségűeknek 47 százaléka van a szigorítás ellen, míg az alapfokú végzettségűeknél 37 százalékos az arány.

Lábon lövi magát a kormány?

Az adószakértőket viszont megosztja, hogy mennyire jó ötlet ez a módosítás. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere például úgy véli, hogy a kata legtöbb problémája az adó mértékének változatlanságára (havi 50 ezer forint) és a bevételi érték 12 millió forintra történő megduplázására vezethető vissza. Emiatt ugyanis a kata ma már jobban bünteti a becsületesen, bejelentett fizetésért dolgozókat, mint azt a bevezetésekor számolták.

Úgy látják, egyszerre kell szigorítani a kata ellenőrzését – amit az adóhatóság be is jelentett – illetve a jogszabályt. Az adótanácsadó cég szakértői szerint, bár a kormány most bejelentett változtatása a legsúlyosabb visszaéléseket kezeli, de maradnak nyitott kérdések.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint azonban a kormány a lépéssel egyenesen „lábon lövi magát”. A szervezet arra figyelmeztet, ha a törvénymódosítás elnagyolt lesz, akkor be fog indulni a teljesen törvényes körbeszámlázás, ahol közvetített szolgáltatásként fogják továbbadni a cégek egymás között a katás teljesítéseket.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×