Infostart.hu
eur:
355.68
usd:
305.53
bux:
0
2026. május 27. szerda Hella
Nyitókép: Pexels

Kata: kiderült, mit gondolnak az emberek a tervezett szigorításról

Reprezentatív közvélemény-kutatást végzett a Napi.hu a magyar emberek körében, miután napvilágot látott a hír, hogy a kormány szigorítana a katán.

Mint arról beszámoltunk, a kormány által észlelt visszaélések miatt 2021. január 1-jével szigorítják a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), az ezzel kapcsolatos törvénymódosító javaslat pedig még a parlamenti nyári szünet előtt a Ház asztalára kerül.

A közelmúltban a Népszava írta meg, hogy a költségvetési bizottság ülése elé kerülő javaslat szerint jövőre a tervezett 197 milliárd forinttal szemben 237 milliárd forintot szedne be a kormány a katából. A 40 milliárd forintos többlet kizárólag a visszaélések megszüntetésétől és nem adóemelésből származna.

A változás csak a szabályokat kijátszó nagy cégeket érinti, amelyek jövőre már nem élhetnek vissza a szabályokkal, és nem alkalmazhatják azt a foglalkoztatás alternatívájaként – érvelt korábban a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, aki szerint a kata visszaélésszerű alkalmazása nemcsak az államkassza bevételét csökkenti, hanem a piaci versenyt is torzítja.

Felmérés a fogadtatásról

A Napi.hu a Pulzus Kutató segítségével megkérdezte a magyar embereket is, hogy mit gondolnak a kata módosításáról. A reprezentatív felmérésből kiderült, hogy

a magyar lakosság 55 százaléka támogatja a szigorítást.

Közülük 45 százalék azért támogatja, mert túl sokan visszaélnek a lehetőséggel, míg 10 százalék a most bejelentettnél is jelentősebb szigorítást hajtana végre. Ezzel szemben 45 százaléka a megkérdezetteknek nem ért egyet a módosítással: 35 százalék szerint a szigorítás miatt sok adózó visszatér majd a szürkezónába, 10 százalék pedig azért nem támogatja, mert úgy véli,

fél év kevés az új feltételekhez való alkalmazkodáshoz.

A nemek között megoszlásból kiderül, hogy inkább a férfiak gondolják úgy, hogy a sok visszaélés miatt kellene szigorítani (52 százalék), illetve, hogy erősebb szigorítást kellene bevezetni (13 százalék).

Az iskolai végzettségek tekintetében az látszik, hogy a szigorítás mellett

a nagy többség (63 százalék) az alapfokú végzettségűek köréből kerül ki,

de a középfokú végzettségűek körében is 53 százalékos a támogatottsága a szigorításnak. A felsőfokú végzettségűeknek mindössze 36 százaléka ért egyet a szigorítással. A módosítást nem támogatók körében megfordulnak az arányok: összességében a felsőfokú végzettségűek vannak többségben (64 százalék), a középfokú végzettségűeknek 47 százaléka van a szigorítás ellen, míg az alapfokú végzettségűeknél 37 százalékos az arány.

Lábon lövi magát a kormány?

Az adószakértőket viszont megosztja, hogy mennyire jó ötlet ez a módosítás. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere például úgy véli, hogy a kata legtöbb problémája az adó mértékének változatlanságára (havi 50 ezer forint) és a bevételi érték 12 millió forintra történő megduplázására vezethető vissza. Emiatt ugyanis a kata ma már jobban bünteti a becsületesen, bejelentett fizetésért dolgozókat, mint azt a bevezetésekor számolták.

Úgy látják, egyszerre kell szigorítani a kata ellenőrzését – amit az adóhatóság be is jelentett – illetve a jogszabályt. Az adótanácsadó cég szakértői szerint, bár a kormány most bejelentett változtatása a legsúlyosabb visszaéléseket kezeli, de maradnak nyitott kérdések.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint azonban a kormány a lépéssel egyenesen „lábon lövi magát”. A szervezet arra figyelmeztet, ha a törvénymódosítás elnagyolt lesz, akkor be fog indulni a teljesen törvényes körbeszámlázás, ahol közvetített szolgáltatásként fogják továbbadni a cégek egymás között a katás teljesítéseket.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: komoly eszkaláció zajlik az orosz–ukrán háborúban

Bendarzsevszkij Anton: komoly eszkaláció zajlik az orosz–ukrán háborúban

Az orosz elnök megbízásából Szergej Lavrov külügyminiszter hivatalosan tájékoztatta amerikai hivatali partnerét, Marco Rubiót arról, hogy az orosz fegyveres erők rendszeres és folyamatos csapásokat indít az orosz-ukrán fegyveres erők által használt létesítmények és döntéshozatali központok ellen. Ez már a totális háború? Erről és az orosz atomfegyverek bevetésének esetleges lehetőségéről is beszélt Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban.

Újabb parlamenti nap, ezt kínálja a szerda

Elfogadhatja a Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépésének visszavonásáról szóló törvényjavaslatot szerdán az Országgyűlés, amely elkezdheti az alaptörvény tizenhatodik módosításának, továbbá a devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztését kezdeményező előterjesztésnek a vitáját is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×