Infostart.hu
eur:
356.69
usd:
312.63
bux:
140830.46
2026. július 8. szerda Ellák
Áder János köztársasági elnök előadást tart a Klímaváltozás, fenntartható fejlődési fordulat, versenyképesség címmel a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) Korunk kihívásai című konferenciasorozatának rendezvényén az V. kerületi Pest megyei megyeházán 2019. november 8-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Áder János nem küldte vissza az új katás szabályozást

Áder János köztársasági elnök elrendelte a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény kihirdetését.

Az államfő a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján közzétett elnöki nyilatkozatban emlékeztetett: az Országgyűlés július 3-án fogadta el a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényt, amely módosítja a kisadózó vállalkozások adózására (kata) vonatkozó szabályozást is.

Felidézte: az elmúlt napokban három szakmai szervezet kérte, hogy a törvényt megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek; a kezdeményezők szigorúnak, indokolatlannak minősítették a szabályozást, ami - véleményük szerint - túl nagy terhet ró a "katás" vállalkozókra.

A köztársasági elnök kifejtette: a vírusválságot követően a gazdaság élénkítése idején különösen fontos, hogy többletterhek ne nehezítsék a vállalkozók életét, ezért a törvénnyel kapcsolatos kritikát különös gonddal vizsgálta meg.

Úgy vélte, két kérdést kellett feltenni: mi volt a szabályozás indoka és célja, valamint azt, hogy az új szabályok eredményezhetik-e az adóterhek drámai növekedését.

Áder János kiemelte: 2013-ban az új adónem bevezetésekor az volt a törvényalkotó célja, hogy a sajátos piaci helyzetű, főként a lakosságot ellátó mikrovállalkozásokat támogassa, munkafeltételeiket könnyítse, adminisztrációs terheiket csökkentse. Ez a cél most sem változott, ugyanakkor az elmúlt esztendőkben néhány nagy cég visszaélt a szabályozás nyújtotta lehetőségekkel - szögezte le.

Hangsúlyozta: a törvénymódosítás most ezt a jogszabályi kiskaput zárja be úgy, hogy a több mint 300 ezer kisadózó semmiféle változást nem fog tapasztalni, a korábbihoz képest nem kell több adót fizetnie.

Közölte: úgy, mint eddig, a főállású adózók továbbra is havi 50 ezer forint, a nem főállású adózók havi 25 ezer forint tételes adót kötelesek fizetni. Úgy, mint eddig, csak a 12 millió forint éves bevétel feletti összeg után kell a kisadózónak a 40 százalékos adót megfizetnie - mutatott rá.

Kitért rá: új szabály, ha egy kifizető ugyanabban az évben a kisadózó vállalkozásnak 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, akkor a 3 millió forint feletti bevételrész után 40 százalékos adót kell fizetni. Az adót főszabály szerint a kifizető szerv és nem a vállalkozó fizeti, egyedül a külföldi kifizetőtől származó bevétel után fizeti az adózó a 40 százalékos adót - ismertette.

Az államfő szerint ha valaki mégis úgy gondolná, hogy számára ez az egyszerűsített adónem már nem a legkedvezőbb, akkor számos egyéb adózási mód közül választhat.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: formális vagy informális módon is megtarthatná a hatalmat Aleksandar Vucic

Szakértő: formális vagy informális módon is megtarthatná a hatalmat Aleksandar Vucic

Ősszel előre hozott parlamenti és/vagy elnökválasztás is lehet Szerbiában, amennyiben Aleksandar Vucic ígéretét betartva valóban lemond az államfői posztról. Németh Ferenc Nyugat-Balkán-szakértő szerint nagyon érdekes erőviszonyok alakulhatnak ki az ősszel esedékes parlamenti választások után. Emellett Szerbia uniós csatlakozásának akadályairól is beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.08. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
A Tisza-kormány jóval kevesebb uniós hitelt kér, mint Nagy Márton elképzelte

A Tisza-kormány jóval kevesebb uniós hitelt kér, mint Nagy Márton elképzelte

Magyarország nagyjából 10 milliárd eurót hívna le az EU 150 milliárd eurós SAFE védelmi hitelprogramjából, jóval kevesebbet a 16,2 milliárd eurós magyar keretnél és az Orbán-kormány által korábban benyújtott 17,4 milliárd eurós igénynél. Az Európai Bizottság lehetőleg még a nyáron elfogadná a magyar tervet, hogy a fel nem használt forrásokat év végéig újra lehessen osztani. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium szerint a korábbi projektek felülvizsgálata még zajlik, végleges döntés nem született. A tervekbe a honvédségi fejlesztések mellett vasúti, egészségügyi és munkahelyteremtő beruházások is bekerülhetnek – tudta meg a Népszava.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×