Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.84
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Pixabay

Megdöbbentő londoni előrejelzés a magyar GDP-ről

Londoni makrogazdasági elemzők várakozása szerint Magyarország azon európai feltörekvő gazdaságok között lesz, amelyekben a hazai össztermék értéke már a jövő év végére újból eléri a járvány előtti szintet.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzőrészlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdászai kedden bemutatott új előrejelzési csokrukban közölték:

a közép-európai EU-térségen belül Csehországban várják a legmélyebb recessziót az idén.

A ház a cseh gazdaságban 7,8 százalékos visszaesést valószínűsít 2020 egészére. A cég prognózisa szerint Magyarországon 6,7 százalékkal, Lengyelországban 5 százalékkal csökken a GDP-érték az idén.

A Morgan Stanley várakozása szerint ugyanakkor

a magyar hazai össztermék jövőre 4,6 százalékkal növekszik.

A ház hangsúlyozza: számításai szerint a magyar és a lengyel gazdaság teljesítménye 2021 negyedik negyedévében ismét a koronavírus-járvány előtti szintre emelkedik; Csehországban ugyanez 2022 közepére várható.

A Morgan Stanley elemzői közölték: idei GDP-előrejelzésük a magyar gazdaság esetében a szélesebb körű konszenzusnál 2,6 százalékponttal borúlátóbb,

2021-re szóló magyarországi növekedési prognózisuk ugyanakkor 0,6 százalékponttal jobb az általános várakozás átlagánál.

A cég közgazdászai azzal számolnak, hogy a magyar gazdaságnak 2021-ben közvetve és közvetlenül is hasznára lesz az európai gazdaságban jövőre várható szinkronizált fellendülés. A Morgan Stanley szerint a magyar hazai össztermék növekedési pályáját továbbra is a háztartási szektor fogyasztása határozza meg, mivel a beruházási érték növekedése várhatóan csak 2021 második felétől kezd érdemben gyorsulni.

A fogyasztás a ház várakozása szerint viszont már az idei harmadik negyedévtől élénkülésnek indul, mindenekelőtt az eddig elfojtott kereslet újbóli megjelenése miatt, bár az élénkülés ütemét korlátozhatják az elővigyázatossági megtakarítások.

A Morgan Stanley londoni elemzői keddi előrejelzésükben azt valószínűsítik, hogy

a magyar államháztartási hiány az idén a hazai össztermék 5 százalékának környékén lesz, jövőre azonban visszatér a 3 százalékos küszöbérték körüli tartományba.

Más nagy londoni elemzőházak várakozása szerint is jórészt V alakú növekedési pálya lesz jellemző a magyar gazdaságra és általában a közép- és kelet-európai térségre az idén és jövőre, bár az előrejelzési számok eltérőek.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Londonban ismertetett tavaszi regionális előrejelzésében közölte: működési területének egészében az idén átlagosan 3,5 százalékos visszaeséssel, 2021-ben azonban már 4,8 százalékos GDP-növekedéssel számol. Alapeseti előrejelzési forgatókönyvében az EBRD azt valószínűsíti, hogy Magyarországon az idén 3,5 százalékos GDP-visszaesés, jövőre 4 százalékos gazdasági növekedés lesz.

A Moody's borúlátóbb

A Moody's Investors Service Londonban ismertetett átfogó negyedéves helyzetértékelésében közölte: a balti köztársaságokon kívüli közép- és kelet-európai térségben a hazai össztermék átlagosan 4,7 százalékos visszaesésére számít az idén.

A nemzetközi hitelminősítő várakozása szerint

a legmélyebb recesszió Horvátországban lesz: a Moody's 2020 egészére 9,5 százalékos GDP-zuhanást vár a horvát gazdaságban.

A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy a horvát hazai össztermék 25 százaléka közvetve vagy közvetlenül a járvány által súlyosan érintett turizmusból ered. A Moody's londoni elemzői a magyar gazdaságban az idén 4,8 százalékos visszaesést, 2021-ben 4,1 százalékos fellendülést várnak.

A cég várakozása az, hogy

a térség csak 2022-re hozza be a koronavírus-járvány okozta termelési veszteségeket.

A Moody's hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy a közép-európai EU-gazdaságok zömének államadós-profilja képes ellenállni a növekedést és az államháztartási mutatókat érő rövid távú sokknak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×