eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Nálunk volt tavaly a második legalacsonyabb a lakossági áramdíj az EU-ban

Csak Bulgáriában volt alacsonyabb az elektromos áram ára a magyarországinál, a földgáz ára pedig Magyarországon és Romániában volt a legalacsonyabb.

Az elektromos áram Dániában és Németországban volt a legdrágább, a földgáz pedig Svédországban és Spanyolországban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése szerint. Az Eurostat nyilvántartása szerint 2019-ben az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 1.3 százalékkal emelkedett a lakossági fogyasztók számára az elektromos áram és 1,7 százalékkal a földgáz ára. Az elektromos áram átlagos ára az EU 27 tagállamában 21,6 euró volt 100 kilowattóránként, az euróövezet 19 tagállamában pedig 22,8 euró.

Az elektromos áram a legolcsóbb Bulgáriában volt, 100 kilowattóránként 9,6 euró, a második legalacsonyabb pedig Magyarországon, 11,0 euró. A legdrágább Dániában volt az áramdíj, 29,2 euró, Németországban 28,7 euró, Belgiumban pedig 28,6 euró. Az elektromos áram ára Hollandiában emelkedett a legnagyobb mértékben tavaly, 19,6 százalékkal. Litvániában 14,3 százalékos, Csehországban 11,0 százalékos volt az áremelkedés. Magyarországon 0,1 százalékkal ment fel az elektromos áram ára tavaly.

Az áramdíj Dániában csökkent a legnagyobb mértékben tavaly, 6,3 százalékkal. Görögországban 5,8 százalékos, Portugáliában 4,9 százalékos, Bulgáriában 4,7 százalékos volt az árcsökkenés. A földgáz átlagos ára az EU tagországokban 7,2 euró volt 100 kilowattóra energiatartalomra vetítve, az euróövezet 19 tagállamában pedig 7,7 euró. A legolcsóbb Magyarországon és Romániában volt a földgáz, 3,3 euró, a legdrágább pedig Svédországban, 11,7 euró és Spanyolországban 10,2 euró.

A gázár a legnagyobb mértékben Spanyolországban emelkedett, 16,7 százalékkal az előző évihez képest, Horvátországban pedig 12,9 százalékkal, Hollandiában 12,1 százalékkal.

A legnagyobb gázár-csökkenés Lettországban volt, 22,0 százalékos, Dániában 15,5 százalékos, Görögországban 10,2 százalékos. Magyarországon 1,7 százalékkal csökkent a gáz ára tavaly.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×