A kormányzati szektor hiánya 958 milliárd forint, a GDP 2,0 százaléka volt 2019-ben. Az egyenleg 2018-hoz viszonyítva GDP-arányosan 0,1 százalékponttal lett kedvezőbb - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kormányzati szektor adóssága - az MNB adatai alapján - 2019 végén 31 040 milliárd forintot, a GDP 66,3 százalékát érte el. A kormányzati szektor bevétele 20 588 milliárd, kiadása 21 546 milliárd forint volt.
A bevételek 1594 milliárd forinttal, 8,4 százalékkal nőttek.
A legnagyobb értékkel, 677 milliárd forinttal, 8,6 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 397 milliárd forintot, 9,6 százalékot ért el az áfabevétel emelkedése.
A jövedelemadó-bevételek 291 milliárd forinttal, 10,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.
A társadalombiztosítási hozzájárulások 334 milliárd forinttal, 6,4 százalékkal emelkedtek.
Az egyéb bevételek 292 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal növekedtek.
A kiadások 1635 milliárd forinttal, 8,2 százalékkal nőttek.
A bővülés a bruttó állóeszköz-felhalmozás esetében 305 milliárd forint (12,2 százalék),
a folyó termelőfelhasználást illetően 396 milliárd forint (11,6 százalék) volt.
A kifizetett munkavállalói jövedelem 255 milliárd forinttal, 5,6 százalékkal,
a pénzbeni társadalmi juttatások pedig 228 milliárd forinttal, 4,7 százalékkal nőttek.
A kamatkiadásoknál a növekedés 50 milliárd forint (4,9 százalék),
az egyéb kiadásoknál 402 milliárd (11,3 százalék) volt.
Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure - EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
Több mint 1200-an keresték egy hétig Ariant, de nem jártak sikerrel. Most visszavonták az egységeket, és nyomozók próbálják kideríteni, mi is történhetett.
Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy az üzemanyagárak visszakerüljenek a referenciaszinthez - közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki megfontolandónak tartja, hogy a régiós átlagár helyett csak a szomszédos országokat vegyék alapul.
Számos konfliktus zajlik jelenleg a világban, amelynek egyelőre nem látszik a megoldása. A nyílt fegyveres összecsapások a világ nagy részének többnyire nem áll érdekében, ezért ilyenkor viszonylag hamar felbukkannak azok a szereplők, akik megpróbálnak közvetíteni a szemben álló felek között. A 21. században egyre gyakrabban merül fel a hasonló ügyeknél a Perzsa-öböl apró olajmonarchiája, Katar neve. Emögött pedig hosszas építkezés, de komoly stratégiai célok is felmerülnek. Elemzésünkben annak járunk utána, hogy pontosan mi motiválja Dohát a békés rendezések elősegítésében és mit nyerhet ezzel pontosan az ország.
23 °C
