A kormányzati szektor hiánya 958 milliárd forint, a GDP 2,0 százaléka volt 2019-ben. Az egyenleg 2018-hoz viszonyítva GDP-arányosan 0,1 százalékponttal lett kedvezőbb - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kormányzati szektor adóssága - az MNB adatai alapján - 2019 végén 31 040 milliárd forintot, a GDP 66,3 százalékát érte el. A kormányzati szektor bevétele 20 588 milliárd, kiadása 21 546 milliárd forint volt.
A bevételek 1594 milliárd forinttal, 8,4 százalékkal nőttek.
A legnagyobb értékkel, 677 milliárd forinttal, 8,6 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 397 milliárd forintot, 9,6 százalékot ért el az áfabevétel emelkedése.
A jövedelemadó-bevételek 291 milliárd forinttal, 10,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.
A társadalombiztosítási hozzájárulások 334 milliárd forinttal, 6,4 százalékkal emelkedtek.
Az egyéb bevételek 292 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal növekedtek.
A kiadások 1635 milliárd forinttal, 8,2 százalékkal nőttek.
A bővülés a bruttó állóeszköz-felhalmozás esetében 305 milliárd forint (12,2 százalék),
a folyó termelőfelhasználást illetően 396 milliárd forint (11,6 százalék) volt.
A kifizetett munkavállalói jövedelem 255 milliárd forinttal, 5,6 százalékkal,
a pénzbeni társadalmi juttatások pedig 228 milliárd forinttal, 4,7 százalékkal nőttek.
A kamatkiadásoknál a növekedés 50 milliárd forint (4,9 százalék),
az egyéb kiadásoknál 402 milliárd (11,3 százalék) volt.
Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure - EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
Bukayo Saka góljával az Arsenal 1–0-ra legyőzte az Atlético Madridot, s ezzel, – mivel az első mérkőzés 1–1-re végződött –, 2006 óta először, bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, amelyet a budapesti Puskás Arénában rendeznek május 20-án.
Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak, aztán nap közben egyre jobb lett a hangulat, és a nyitás után az amerikai piacok is felfelé vették az irányt. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek.
Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.
15 °C
.jpg)
