A kormányzati szektor hiánya 958 milliárd forint, a GDP 2,0 százaléka volt 2019-ben. Az egyenleg 2018-hoz viszonyítva GDP-arányosan 0,1 százalékponttal lett kedvezőbb - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kormányzati szektor adóssága - az MNB adatai alapján - 2019 végén 31 040 milliárd forintot, a GDP 66,3 százalékát érte el. A kormányzati szektor bevétele 20 588 milliárd, kiadása 21 546 milliárd forint volt.
A bevételek 1594 milliárd forinttal, 8,4 százalékkal nőttek.
A legnagyobb értékkel, 677 milliárd forinttal, 8,6 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 397 milliárd forintot, 9,6 százalékot ért el az áfabevétel emelkedése.
A jövedelemadó-bevételek 291 milliárd forinttal, 10,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.
A társadalombiztosítási hozzájárulások 334 milliárd forinttal, 6,4 százalékkal emelkedtek.
Az egyéb bevételek 292 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal növekedtek.
A kiadások 1635 milliárd forinttal, 8,2 százalékkal nőttek.
A bővülés a bruttó állóeszköz-felhalmozás esetében 305 milliárd forint (12,2 százalék),
a folyó termelőfelhasználást illetően 396 milliárd forint (11,6 százalék) volt.
A kifizetett munkavállalói jövedelem 255 milliárd forinttal, 5,6 százalékkal,
a pénzbeni társadalmi juttatások pedig 228 milliárd forinttal, 4,7 százalékkal nőttek.
A kamatkiadásoknál a növekedés 50 milliárd forint (4,9 százalék),
az egyéb kiadásoknál 402 milliárd (11,3 százalék) volt.
Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure - EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
2025-től újraindul az otthonfelújítási program, a feltételek nagyon hasonlóak lesznek, mint amit 2021-2022-ben megismerhettünk, de azért vannak nagyobb eltérések is.
0 °C
