INFORÁDIÓ 
2020. július 8. szerda
Ellák

kamatdöntés

monetáris tanács

koronavírus

gazdaság

Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár.

Kamatdöntés: a koronavírusos helyzeten tartja fél szemét a monetáris tanács

Infostart / MTI

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek februárban arról, hogy 0,9 százalék maradjon az alapkamat, és mínusz 0,05 százalék az egynapos jegybanki betéti kamat - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a február 25-i kamatdöntő ülésről szerdán kiadott rövidített jegyzőkönyvében.

A tanácstagok a jegyzőkönyv szerint kiemelték, hogy a januári fogyasztóiár-index meghaladta a decemberi Inflációs jelentés előrejelzését. Úgy vélik, bár az infláció átmenetileg kilépett a toleranciasávból, 2020 első negyedévének végére visszatér a sávon belülre, és az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik.

A tanácstagok szerint ugyanakkor kiemelt figyelmet érdemel, hogy az elmúlt időszak gyorsan változó fejleményei milyen hatással lehetnek az inflációs kilátásokra és az azt övező kockázatokra.

Egyetértettek abban, hogy a koronavírus lehetséges hatásainak nyomon követése a következő időszakban nagy jelentőséggel bír.

Hangsúlyozták, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, ezért amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi, a monetáris tanács kész minden rendelkezésre álló eszközt alkalmazni.

A monetáris tanács tagjai nagy jelentőséget tulajdonítanak a márciusi Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági elemzésének, amely alapján meghatározható lesz, hogy milyen mértékű lépésre van szükség az inflációs cél elérése érdekében

- áll a jegyzőkönyvben.

Januárban az infláció 4,7 százalék, a maginfláció 4 százalék, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,7 százalék volt. Az infláció év eleji átmeneti emelkedését főként az üzemanyag- és az élelmiszerárak alakulása magyarázta. A tanácstagok arra számítanak, hogy az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd ezt követően fokozatosan mérséklődik.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg: az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét - állapította meg a testület. A monetáris tanács februárban változatlanul arra számított, hogy a magyar GDP 2020-ban 3,7, míg 2021-ben és 2022-ben egyaránt 3,5 százalékos ütemben bővülhet.

Kitekintésében a testület megállapította, hogy a világgazdaság nagy része továbbra is mérsékelt ütemben bővül. Az eurózóna nagy gazdaságainak növekedése lassult 2019 negyedik negyedévében. A növekedési kilátások változatlanul visszafogottak, és az infláció továbbra is cél alatt alakul az euróövezetben.

A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat a testület értékelése szerint inkább romlott az előző kamatdöntés óta. A kockázatvállalási hajlandóság alakulására főként a koronavírus okozta bizonytalanság hatott.

A dollár tartósan erősödött az elmúlt időszakban, ami a globális tőkeáramlások alakulását is befolyásolja. A forint árfolyama jelentős volatilitást mutatott az előző kamatdöntés óta, miközben a bankközi hozamgörbe felfelé tolódott.

A globálisan meghatározó jegybankok kommunikációja szerint a laza monetáris politikai környezet tartós fennmaradása várható. A koronavírus terjedése tovább fokozhatja a reálgazdasági és pénzpiaci bizonytalanságokat. A vírus elterjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését okozhatja - mutatott rá a testület.

Összességében a döntéshozók egybehangzó érvelése szerint a hazai monetáris politikai döntések során változatlanul az adatvezérelt és óvatos megközelítés fenntartása szükséges.

A februári kamatdöntésről készült jegyzőkönyvben felidézik, hogy a tanács decemberben a 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton tartotta, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát, melyet az MNB rugalmasan alakít annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon.

A swapállomány január közepe óta csökkent, ami a rövid hozamok 40-60 bázispontos emelkedését okozta. A tanács szerint a swapállomány fennmaradó szintje mellett is tovább szűkül a bankrendszeri likviditás.

Ismertetik továbbá, hogy a 2019 elején elindított növekedési hitelprogram fix (nhp fix) konstrukció keretében a részt vevő hitelintézetek január végéig több mint 400 milliárd forint összegű szerződést kötöttek a hazai kkv-kkal.

A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését március 24-én tartja, amelyről április 8-án, 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018