Infostart.hu
eur:
379.26
usd:
319.39
bux:
126964.02
2026. február 14. szombat Bálint, Valentin
Pálinkát kóstol egy résztvevő a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban megrendezett Szent Miklós Pálinka Ünnepen 2013. december 5-én. A Brill Pálinkaház birskörtepárlata lett 2013-ban Magyarország Legjobb Pálinkája.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Tamás

Eltűnt a magyar pálinka kétharmada az asztalokról

A Magyar Pálinka Lovagrend meg is nevezte a felelőst ezért, és javaslatot tett.

Mintegy 60 százalékkal esett vissza tavaly a pálinka kereskedelmi forgalma a népegészségügyi termékadó (neta) bevezetésének hatására, az ágazat stabilitásának megőrzése érdekében a Magyar Pálinka Lovagrend a szakmai szervezetek támogatásának megszerzését követően szorgalmazná a Pénzügyminisztériumnál (PM) a termék általános forgalmi adójának (áfa) 27 százalékról 5 százalékra csökkentését.

Barabás Attila, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere, aki egyben a Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy 2019-ben 1,12 millió liter 50 százalékos gyümölcspálinka fogyott, amely 2,24 millió darab 0,5 literes pálinkát jelent, míg 2018-ban 5,6 millió félliteres palackot tett ki a forgalom.

A forgalom visszaesésének hátterében a tavaly év elején a pálinkákra is kivetett neta áll, amely egy üveg 0,5 literes pálinka kereskedelmi árát 500-1000 forinttal is emelte. Erősítette a forgalom visszaesését az is, hogy a kereskedők az előző év decemberében jelentős készleteket tároltak be a még neta mentes pálinkákból, és ez 2019-ben tovább csökkentette az áremelkedés miatt amúgy is csökkenő keresletet - fejtette ki.

Tavaly 560 ezer hektoliterfok (100 százalékos) palackos pálinkát állítottak elő, jelenleg az adóraktárakban 1,9 millió hektoliterfok található. A tavalyi termelés a forgalomba hozatalt 35 százalékkal haladta meg.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján tavaly a netából származó összes bevétel közel 50 milliárd forintot tett ki,

ezen belül szeszesitalokból 10,6 milliárd forint, pálinkából 1,19 milliárd forint származott.

Barabás Attila rámutatott, hogy míg más, neta alá tartozó termék - például energiaital - beltartalma alakítható úgy, hogy a gyártóra kevesebb neta háruljon, azonban a pálinkánál a szeszfok csökkentése nem alternatíva a neta mérséklésére.

Véleménye szerint az áfacsökkentés hatása azonnal érezhető lenne a forgalom növekedésében. Ezen túl kedvezően hatna a forgalomra a termék népszerűsítése az országba érkező turisták körében, alternatív felhasználási területeinek bővítése, továbbá átgondolt kiviteli stratégiát kellene kidolgozni a pálinka külpiaci elhelyezésére.

A Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere hozzátette: a pálinka 2022-ben lesz 700 éves, ezért szeretnék elérni, hogy azt az évet a pálinka évének nyilvánítsák, Pálinka 700 címmel.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor az évértékelőn: 2026 a győzelem éve lesz
összefoglaló

Orbán Viktor az évértékelőn: 2026 a győzelem éve lesz

A huszonnyolcadik évértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban. A szuverenitás nemzeti érdekünk, és mi soha nem engedjük meg, hogy elvegyék a vétójogunkat – mondta. A miniszterelnök szerint „a Brüsszel–nagytőke–Tisza koalíció” háborúba akarja vinni az országot, hogy elvegyék az emberek pénzét. Amíg nemzeti kormány van, nem, nem és nem: nem küldünk fegyvereket, nem küldünk pénzt, és nem vihetik el a fiataljainkat a háborúba – mondta Orbán Viktor, aki szerint a 2026-os a győzelem éve lesz: a családoké, a fiataloké, Magyarországé és a Fidesz–KDNP-é.
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Aknákkal teli mezőre vezeti az EU finanszírozóit  Ursula von der Leyen

Aknákkal teli mezőre vezeti az EU finanszírozóit Ursula von der Leyen

Alapvetően átalakítaná saját forrásrendszerét az Európai Unió a soron következő, 2028–2034-es költségvetési időszakra, melynek egyik legelőremutatóbb része az újabb bevételi források bevezetése. Az Európai Bizottság egyszerűsítési irányelveivel szemben a reform technikailag összetett, többnyire kis arányú, de sok csatornán megjelenő tőkebearamlást jelent, amelyeknél sokszor a tagállamok kompetenciáján múlik, hogy az előírt befizetések hány százalékát kell saját zsebből teljesíteniük. Magyarország esetében a változások egyszerre ígérnek jelentősebb uniós forrásokat és némileg magasabb, részben közvetett hozzájárulásokat. Az új rendszer lényege valójában pont az lenne, hogy az új „uniós adók” nagyobb részben tudják kiváltani a közös kassza feltöltéséhez szükséges tagállami befizetéseket, azonban kényes egyensúlyozás kell, hogy az új bürokratikus terhek mellett hatékonyan tudják végrehajtani a reformokat a tagállamok, így Magyarország is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×