Ismét árfolyamhatások befolyásolják a hazai hitelezést, bár az ritka, hogy forinthiteleknél a forintárfolyam alakulására kellene figyelni. Mivel azonban a történelmi forintgyengülés és a rekordmagasságba szökő infláció miatt az infláció visszafogása érdekében a Magyar Nemzeti Bank szép csendben monetáris szigorításba fogott. Ennek hatására több mint hároméves csúcsra emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatlábak az elmúlt hetekben - írta a Portfolio.

A budapesti bankközi kamatláb, a BUBOR a 2019 végi szintről február 19-re

3 hónapos lejáraton 45 bázisponttal 0,61%-ra,

6 hónapos lejáraton 44 bázisponttal 0,65%-ra,

12 hónapos lejáraton pedig 50 bázisponttal 0,77%-ra emelkedett.

2016 vége óta egyébként stabilan 4,5-5 százalék között mozgott a meglévő lakáshitelek átlagkamata Magyarországon.

Hasonló aggodalommal utoljára a frankárfolyam elszállását követően szembesülhettek a hazai ügyfelek, legalábbis azok, akik változó kamatozású konstrukciókban ülnek. A lap megkeresésére az MNB közölte, hogy

közel 250 ezer lakáshitelt és 150 ezer szabad felhasználású jelzáloghitelt érinthet a probléma.

Közülük mintegy 129 ezren vannak azok, akik különösen veszélyeztetettek (10 évnél hosszabb hátralévő futamidő), így ajánlott mielőbb fix kamatozású hitelre váltaniuk. Január óta mindössze 2 ezren éltek a lehetőséggel. A forintosított devizahitelek a 2015. évi forintosítás után jellemzően 3 havi kamatperiódussal futottak tovább, így a devizakockázatok után a kamatkockázatoknak ők most szintén erőteljesen ki vannak téve. Az MNB szerint 111 ezer forintosított lakáshitel van jelenleg.

Márpedig a 3, 6 vagy 12 hónapos kamatperiódusú hitelek esetében a törvény szerint a kamatot a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes BUBOR-hoz kell igazítani.

A portál számításai szerint egy átlagos, 4,54 százalékos kamatozású, 8 millió forintos lakáshitelnél a már bekövetkezett és a még lehetséges bankközi kamatláb-emelkedés mekkora törlesztőrészlet-emelkedést idézhet elő. A lejáratig hátralévő 5 évnyi futamidő esetén 2,5 százalékos, egy 20 éves hátralévő futamidőnél azonban már 8,7 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést jelentene egy 1 százalékpontos kamatemelkedés.

Az eddig 2019 vége óta bekövetkezett közel fél százalékpontos bankközi kamatemelkedés 1,2-4,3 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést okozhat

, ha a mostani kamatszint a törvényben meghatározott, említett napig fennmarad.

A 8 millió forintos példánál maradva ez havi 1800 és 2200 forint közötti törlesztőrészlet-emelkedést jelent.

A bankközi kamatok további emelkedése előtt az elsődleges korlátot a 0,9%-os jegybanki alapkamat jelenti, hiszen ekkora kamatláb mellett a jegybanktól is vehetnek fel hitelt jelenleg a kereskedelmi bankok egy napra (overnight hitel kamatláb, a kamatfolyosó teteje). Ugyan a piac várakozásai már egy esetleges alapkamat emelést tükröznek, az MNB eddigi lépései a bankközi hitelpiac likviditásának szűkítésével kapcsolatos lépései arra utalnak, hogy ezt lehetőség szerint elkerülné a jegybank.

A lap idézte a Magyar Nemzeti Bank elemzőinek számításait is a legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentésből. Ők úgy számolták, hogy mostanság egy 3 százalékpontos kamatemelkedés a medián esetében 12 százalékos törlesztőrészlet-emelkedéssel járna a változó kamatozású jelzáloghiteleknél (nyilvánvalóan nagy szórás mellett). Mivel a hátralévő futamidő csökkenésével fokozatosan csökken a törlesztőrészlet kamattartalma és ezzel a kamatérzékenység is, ez a szám hosszabb távon 6-8 százalék környékére csökkenhet.