eur:
393.02
usd:
366.42
bux:
0
2024. április 26. péntek Ervin
Mark Zuckerberg, a Facebook internetes közösségi portál társalapítója és elnök-vezérigazgatója programadó beszédet mond a cég fejlesztői konferenciáján a kaliforniai San Joséban 2019. április 30-án. A felirat jelentése: a jövő privát.
Nyitókép: MTI/EPA/John G. Mabanglo

Elárulta Mark Zuckerberg, hány hamis profilt törölnek naponta a Facebookról

A Facebook közösségi portált működtető amerikai vállalat vezérigazgatója arról is beszélt a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián, hogy az utóbbi napokban két nagyobb szabású dezinformációs műveletet akadályoztak meg, az egyik célpontja Ukrajna, a másiké az Egyesült Államok volt.

Mark Zuckerberg szerint a közösségi média a társadalmi megosztottság okozója, és szerinte az sem helytálló megállapítás, hogy a közösségi média révén csökken az emberekhez eljutó hírek és vélemények sokszínűsége. A vállalatától független társadalomtudományi kutatások eredményeire hivatkozva arról is beszlt, hogy nincs ok-okozati összefüggés a közösségi portálok felemelkedése és a társadalmak megosztottsága között.

Mint mondta, a vállalat saját adatai és a közreműködésével végzett tudományos kutatások azt is kimutatták, hogy a felhasználókhoz eljutó hírek és vélemények sokszínűsége nőtt az internet előtti, hagyományos média korszakához képest. Arról is szólt, hogy a 2016-os brexit-népszavazással és az amerikai elnökválasztással kapcsolatos orosz információs műveletek óta sokat fejlődtek a demokratikus döntések külső befolyásolásának elhárításában.

Harmincötezren dolgoznak ezen a területen, és több pénzt költenek rá, mint amennyi a vállalat teljes bevétele volt 2012-ben, pedig akkor is egymilliárdnál több felhasználójuk volt - mondta Mark Zuckerberg.

Elmondta, hogy

naponta átlagosan egymillió hamis profilt törölnek a portálról, és az utóbbi napokban két nagyobb szabású dezinformációs műveletet akadályoztak meg.

Az egyik Oroszországból indult és Ukrajnát célozta, a másik pedig Iránból indult és az Egyesült Államokban élő felhasználók félrevezetésére irányult. Kiemelte, hogy igen büszkék eredményeikre, és jól mutatja fejlődésüket a tavalyi európai parlamenti (EP-) választás, amelyet nem zavartak meg a portálon folytatott külső manipulációs kampányok. Viszont

a választók félrevezetésére nemcsak külső tényezők, hanem belső erők, politikai szereplők is törekednek,

így van még teendő ezen a területen.

Hangsúlyozta, hogy a szolgáltató saját törekvései mellett hivatalos, állami szabályozásra is szükség van a közösségi portálok megfelelő működéséhez, méghozzá a választások, a személyes adatok védelme, a tartalmak moderációja - például a közzététel engedélyezése vagy a tartalom törlése - és az adatok hordozhatósága területén.

Mint mondta, nem az a kérdés, hogy kell-e szabályozni a szolgáltató teendőit és felelősségét a felületein megjelenő tartalmakkal kapcsolatban, hanem az, hogy milyen szabályozási modellt kell alkalmazni. Kifejtette, hogy eddig két modell alakult ki, az egyik a hagyományos sajtóra, köztük a nyomtatott újságok működésére szabott modell, amelyben a tartalmat megjelentető vállalat felelőssége igen széleskörű, a másik modell pedig a távközlési szektorban jött létre, ahol a szolgáltatót, például a telefontársaságot nemigen lehet felelősségre vonni azért, hogy milyen tartalmakat, adatokat áramoltatnak a felhasználók a hálózatain.

A Facebook esetében olyan szabályozási rendszert kellene kidolgozni, amely a két eddigi megoldás között helyezkedik el - mondta Mark Zuckerberg, aki első alkalommal vett részt a világ legfontosabb biztonságpolitikai fórumaként számon tartott Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.

Címlapról ajánljuk
Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Nagyjából a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak megfelelő adatokat vár idén a magyar gazdaságtól Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Úgy vélik, az elmúlt időszak gazdasági válságainak egyik legfőbb tapasztalata, hogy sokkal több váratlan helyzetre kell felkészülnie a világnak.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×