eur:
393.84
usd:
365.07
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Nyitókép: Pixabay

Magyar export: ez marad a sertéspestis nyomában

A déli külpiacokat érintette leginkább az alattomos állatbetegség.

Átalakította az afrikai sertéspestis (asp) az MCS Vágóhíd Zrt. exportját, a kereskedelmi korlátozások miatt a magyar sertéshús az Európai Unión (EU) belül, elsősorban a spanyol, az olasz, illetve a balkán piacain, alacsonyabb áron talál vevőkre - közölte Pókos Gergely, a vállalat vezérigazgatója. Elmondta, hogy az asp tavalyi megjelenését, terjedését és az emiatt bevezetett kereskedelmi korlátozásokat megelőzően az export jelentős részét szállították a távol-keleti piacokra, Japánba, Kínába, Dél-Koreába.

A két és fél éve termelő mohácsi vágóhíd éves viszonylatban 100 ezer tonna sertést dolgoz fel, felerészben belföldi piacra, felerészben exportra, utóbbi értéke idén elérheti a 30 milliárd forintot. A vállalat árbevétele tavaly közel 50 milliárd forint volt, amely idén akár 10-15 százalékkal is bővülhet, ugyanakkor a vágási mennyiség nem sokkal haladja meg a tavalyit.

Az MCS Vágóhíd Zrt. vesztesége 2017-ben közel egymilliárd forint volt, amely tavaly tovább, 4,7 milliárd forintra nőtt. Pókos Gergely ezt azzal magyarázta, hogy az induló vállalkozás helyzetét nehezítették az asp miatti exportkorlátozások, hiszen a terveikben komoly szerepe volt a távol-keleti piacoknak. A fertőzés megjelenése Kínában jelentős emelkedést okozott az élősertés és a hús árában, utóbbit azonban a belföldi piacokon csak nagyon lassan lehet érvényesíteni - tette hozzá.

Elmondta: a sertések kétharmada saját tenyésztésből kerül a céghez, a fennmaradó mennyiséget, évente 300-400 ezer darabot a német jegyzést követő áron vásárolják a piacról.

Pókos Gergely kiemelte, hogy az asp miatt előre látható volt az áremelkedés, és jövőre is az ideihez képest jelentősen magasabb élőállat- és húsárakra számítanak a piacon. A húsárak növekedése kezd elszakadni az élősertés árának az emelkedésétől, amelyet alapvetően a nyugat-európai gyártók exporttevékenysége határozza meg - magyarázta.

A vállalat stratégiai növekedési irányai között nevezte meg a cég által előállított prémium sertéshúst, amelyre nemcsak a magyar, hanem a régiós piacon is van kereslet, mivel a fogyasztók igénylik ezt a magas minőséget. Másrészt folyamatosan nő a vállalat kiskereskedelmi értékesítése - emelte ki, hozzátéve, hogy tavaly irányt váltottak, a már említett átrendeződés miatt az export másodlagos lett a kiskereskedelemhez képest.

Az MCS Vágóhíd Zrt. üzeme 21 milliárd forintból jött létre, a beruházásból 5 milliárd forint húsipari technológiai fejlesztés volt, amelynek része a vágó-, csontozó- és csomagolási technológia, illetve az automata logisztikai rendszer.

A Bonafarm Csoport és a Pick Szeged Zrt. stratégiai beszállítójaként a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági és higiéniai előírások maximális betartása mellett évente egymillió sertést dolgoz fel, amely heti szinten 20 ezer normál, és ezer nagysúlyú állatot jelent. A létesítménynek mintegy 700 dolgozója van. A Bonafarm Csoport stratégiai partnereként működő vágó, csontozó, daraboló és csomagoló üzem Magyarország egyik legnagyobb vágóhídja. Az MCS Vágóhíd Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Pick Vágóhíd Holding Kft.-n és a Pick Vágóhíd Kft.-n keresztül Csányi Sándor üzletember.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×