Infostart.hu
eur:
354.86
usd:
305.16
bux:
135997.44
2026. június 3. szerda Klotild
Egy tyúk a Major Kft. tojótyúk telepén a Pest megyei Ráckevén 2016. november 18-án, ahol zárt technológiával közel százezres állományt tartanak. Az országos főállatorvos Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyékben elrendelte a baromfi zártan tartását november 15-én. Az előírás célja, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal történő érintkezés lehetősége.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

200 milliárdos beruházás pörgethetné fel a baromfiágazatot

A baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztési lehetőségeit bemutató stratégiát készítettek a szakmai szervezetek, a tervet Nagy István agrárminiszter bemutatta a Világgazdaságnak is.

A pénteki számban megjelent cikk szerint a miniszter kijelentette, hogy "ha növelni akarjuk baromfitermék-kibocsátásunkat, a több évtizede épült baromfitartó telepek korszerűsítése és bővítése elengedhetetlen".

A stratégia szerint érdemi külpiaci lehetőséget kínál, hogy - a legutóbbi nyugat-európai állatjóléti trendeknek megfelelve - az egységnyi területen felnevelhető állatszámot a következő 1-3 évben legalább 20 százalékkal csökkentik, új állattartó telep létesítését pedig környezetvédelmi okokból nem engedélyezik.

A koncepció szerint a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van, ahol 5 év alatt 40-45 százalékos növekedést is el lehetne érni, ami 75-80 milliárd forintos többletárbevételt is jelentene.

A liba- és kacsaágazatban a technológiai, hatékonyságnövelő fejlesztések mellett az állategészségügyi és állatjóléti körülmények javítását is szükségesnek látják, a pulykáknál pedig a vágás automatizálásával lehetne 20 százalékos kapacitásnövekedést elérni.

A stratégia szerint a célok eléréséhez több mint 200 milliárd forintos beruházásra lenne szükség.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: a modern hadseregek hibrid megoldásokban gondolkoznak, nem tudnak mindent a drónok

Kaiser Ferenc: a modern hadseregek hibrid megoldásokban gondolkoznak, nem tudnak mindent a drónok

A jövő háborúit sem csak gépekkel vívják majd, mindig szükség lesz emberi erőre a harctéren – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a biztonság- és védelempolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ugyanakkor az utóbbi időben a legígéretesebb fejlesztések a counter drónokat, vagyis a védelmi, drónelhárító rendszereket érintették.
inforadio
ARÉNA
2026.06.03. szerda, 18:00
Rab Árpád
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×