Elemzők arra számítanak, hogy a jegybank továbbra sem változtat az alapkamat szintjén, és a kamatfolyosón sem. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

Elemzők szerint a monetáris kondíciók nagyon lassan, fokozatosan szigorodhatnak csak a következő időszakban a beérkező új makrogazdasági adatoktól függően, leghamarabb 2020 második felében emelheti az alapkamatot a jegybank.

Az Inflációs jelentés részleteit csütörtökön közli a jegybank, de már kedden nyilvánosságra hozzák a főbb számokat. A legutóbbi, júniusi jelentésben az MNB a korábban várt 3,1 százalékról 3,2 százalékra növelte idei inflációs várakozását, növekedési prognózisát pedig 3,8 százalékról 4,3 százalékra javította. Jövőre 3,1 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval és az előző jelentésben előrejelzett 3,2 százalékkal szemben 3,3 százalékos GDP-növekedéssel számolt júniusban a jegybank.

Az MNB júniusi prognózisa szerint 2021-ben az infláció és a növekedés is 3,3 százalék lesz, míg márciusban mindkettőnél 3 százalékot várt.

A Portfolio gazdasági hírportál elemzése szerint két ellentétes hatás mozgathatja a Monetáris Tanács döntését:

• Egyrészt a forint rekordszintre gyengült az euróval szemben. Ezzel kapcsolatban többször kijelentették, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, azonban a tartósan gyenge devizának az inflációra is hatása lesz, ezt pedig a Monetáris Tanács sem hagyhatja szó nélkül.
• Másrészt a nagy globális jegybankok lazítottak az utóbbi hetekben, az EKB 10 bázisponttal vágta vissza az irányadó kamatot, a Fed pedig nyár óta már két lépésben csökkentette azt. Ez elvileg az MNB-nek is lehetőséget adna a lazításra.

A keddi ülés legnagyobb kérdése tehát a Portfolio szerint az, hogy ezek közül melyik hatás lesz erősebb, nyom többet a latban. Ha a forint inflációs következményeit veszélynek érzi a Monetáris Tanács, akkor tartósan szinten maradhat a kamat és a kommunikációban sem utalhatnak ismételt lazításra, ellenkező esetben viszont felbátorodhatnak a döntéshozók a nemzetközi fejlemények után.