Egyelőre nem tervez intézkedéseket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a budapesti lakáspiacot illetően, pedig a lakásárak nagymértékű emelkedése révén jelentősen megnőtt a fővárosban a túlértékeltség kockázata – írja a Magyar Nemzet. Nagy Tamás, a jegybank főosztályvezetője a Lakáspiaci jelentés bemutatóján elmondta: megnőtt annak kockázata, hogy egy esetleges árkorrekciót követően veszteséget könyveljenek el a vásárlók. Az MNB becslése szerint az egyensúlyi szintet mintegy 15 százalékkal haladják meg a budapesti árak.

Eközben tovább nőtt a kisebb és a nagyobb települések közti árolló. Míg 2018-ban Budapesten csaknem 23 százalékkal emelkedtek az árak éves összevetésben, országosan 15 százalékkal, ezen belül is a községekben mindössze 2-3 százalékkal. A fővárosi áremelkedés továbbra sem mutat megtorpanást:

2019 első negyedévében húsz százalékot maghaladó mértékű drágulást látni 2018 azonos időszakával összevetve.

Fordított arányok látszanak ugyanakkor az adásvételeknél: tavaly 176 ezerre nőtt a számuk, de míg Budapesten minimálisan csökkent a lakáspiaci forgalom, a községekben több mint 13 százalékkal nőtt.

A budapesti árak növekedése meghaladta a jövedelmek emelkedését, ami a külső, olcsóbb kerületek felé terelte a keresletet. Sokat elmond a jelenlegi árakról, hogy ötéves időtávban, vagyis 2013 és 2018 között csupán három olyan kerületet (II., XII. és XVI.) találni, amelyekben nem kétszereződtek meg a lakásárak.

A mostani élénkülő ciklus elején a belső kerületekben volt látható, jelenleg viszont a külső városrészekben tapasztalható gyorsabb áremelkedés.

Tavaly és tavalyelőtt a külföldi vásárlók aránya az I. és az V. kerületben meghaladta a 23 százalékot, a VI., VII., VIII., IX. és XIII. kerületben pedig 15 százalékot. Budapest már régiós összevetésben sem olcsó, hiszen míg a magyar fővárosban 15 évnyi átlagos jövedelem szükséges egy átlaglakás megvásárlásához, addig Prágában 14 és fél évnyi, Pozsonyban és Varsóban viszont csak 12 évnyi.

A jegybank szerint térségi összehasonlításban kiugróan alacsony a hazai lakásállomány megújulása. Míg ez a mutató tavaly 0,4 százalék volt Magyarországon, Ausztriában és Lengyelországban egy százalékot meghaladó, de Csehországban, Szlovákiában és Romániában is a mienknél jóval magasabb.

Noha idén elérhetjük a 0,6-0,7 százalékos szintet, az MNB szerint az ötszázalékos lakásáfa kivezetése miatt 2020-tól jelentős visszaesés várható az új lakások átadásában. Nagy Tamás beszámolt a jegybank kezdeményezte Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) áprilisi lakáspiaci üléséről is, amelyen szintén kiemelt téma volt a kedvezményes lakásáfa. A testület felvetéseit Nagy Tamás úgy összegezte, hogy első lépésként szükséges lenne a gazdasági növekedést támogató, fenntartható szint meghatározása a lakásépítésekben. Ehhez igazítva lehetne alakítani a szabályozást: a forgalmi adó mértékét és a magas állami kapacitásigények kezelését is.