Infostart.hu
eur:
387.64
usd:
333.91
bux:
122667.92
2026. március 23. hétfő Emőke
Nyitókép: Pixabay.com

Kiderült, mekkora lehet jövőre a minimálbér

A Magyar Idők értesülése szerint a garantált bérminimum összege várhatóan átlépi a 200 ezer forintot jövőre, míg a minimálbér 150 ezer forintra nőhet, erről a héten állapodhat meg a munkaadói és a munkavállalói oldal, egyezség hiányában pedig a kormány határozhat.

A lap úgy tudja, hogy a napokban ül össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, mivel a kormány továbbra is bízik a szakszervezetek és a munkaadók megállapodásában, habár a korábbi egyeztetéseken érdemben nem közeledtek az álláspontok.

Amennyiben nem születik egyezség, a kormány várhatóan legalább 150 ezer és legalább 200 ezer forintban határozza meg a két összeget

- írja a Magyar Idők.

Az idén a minimálbér bruttó 138 ezer forint, míg a garantált bérminimum 180500 ezer forint. A Porfolio gazdasági hírportál elemzésében emlékeztet arra, hogy ezek az összegek és így a minimálbéremelés mértéke (8,7%) is nagyon hasonlóak ahhoz, mint amelyek már szeptember végén megjelentek értesülésként a sajtóban.

A Portfolio emlékeztet arra, hogy a jövőre legalább 11 százalékkal emelendő garantált bérminimum ugyan magasabb annál a 8 százaléknál, mint amit a munkaadók a legutolsó tárgyalási fordulón elfogadhatónak ítéltek, viszont a 8,5 százalékos minimálbér-emelés a vállalati érdekképviseletek szintén 8%-os javaslatához áll közelebb. A nettó minimálbér a jövőre esélyes emeléssel elérné a 100 ezer forintot, a bérminimum nettó összege pedig 133-135 ezer forintra nőne.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×