eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Adatokat kért be a jegybank a lakástakarék-pénztáraktól

Arra kíváncsi az MNB, hogy mekkora betét- és hitelállománnyal rendelkeznek majd a lakástakarékok november 16-i dátummal. Eddig nem érkezett a jegybankhoz az utolsó napokban kötött szerződések szabálytalanságára utaló információ.

Windisch László, az MNB alelnöke azzal indokolta az adatbekérési időpontot, hogy a piaci szereplőknek a törvény szerint 30 napjuk van feldolgozni szerződéseiket. A lakástakarék-pénztári törvény módosítása 2018. október 17-én lépett életbe, így mostanra válik láthatóvá az utolsó napokban kötött állomány.

Bár a kimagasló szerződésszám valóban figyelemfelkeltő,

eddig a jegybankhoz nem érkezett olyan információ, amely szerint ne szabályosan kötötték volna meg a törvénymódosítás előtti utolsó napokban a szerződések egy részét

- hangsúlyozta Windisch László. A felügyelt pénzügyi intézményekről lévén szó, a jegybank természetesen mindenkor kivizsgálja a jogszabály alapján hatáskörébe tartozó esetleges piaci szabálytalanságokat. Mint a jegybank alelnöke emlékeztetett,

a törvénymódosítás életbe lépése előtt érvényesen megkötött szerződésekre jár az állami támogatás. Az ezután megkötött szerződések esetében ugyanakkor már nincs állami hozzájárulás.

A módosítás tehát kizárólag a költségvetési támogatásra vonatkozóan rendelkezett, a lakástakarék-pénztári piac működését, e piaci szereplők létét, a szektor biztonságát nem érintette - emelte ki Windisch László.

Mindenképp figyelmet érdemlő az, hogy a törvénymódosítás előtti napokban a lakástakarékok átlagos havi új szerződéseinek sokszorosát kötötték meg - mondta el a jegybanki vezető. Szerinte ez rávilágít arra, hogy alapvetően valószínűleg nem a lakáscél, hanem az állami forrásból való minél magasabb hozam elérése motiválhatta az ügyfélrohamot.

Windisch László szerint ez is azt mutatja, hogy indokolt lehet a lakossági állampapír-befektetési program bővítése, hiszen

komoly lakossági megtakarítási potenciál keresi a magasabb hozamú, de kellően biztonságos befektetési formákat.

Ez egyben segíthet abban is, hogy az államadósság minél nagyobb része hazai megtakarítóknál legyen, ezzel tovább javítva az ország pénzügyi stabilitását is - összegezte az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×