Az európai kórházak koncentrációja az elmúlt öt évben jelent meg markánsabban azzal, hogy létrejöttek olyan cégóriások, amelyek mérete már nagyobb, mint egyes nemzeti egészségügyeké – mondta a stockholmi tőzsdén jegyzett, több nyugat-európai országában 260 kórházat és rendelőintézetet működtető Capio részvénytársaság elnök-vezérigazgatója. Végh Attila hozzátette, hogy

a londoni befektetőknek Kelet-Európa és a magánegészségügy kezd az első számú befektetési célponttá válni,

jelentős ugyanis a növekedés a szükségleti oldalon.

"Az összes OECD-országban az állami és a magánegészségügyre fordított összeg gyorsabban növekszik, mint a GDP. Ez a kelet-európai régióban is igaz, ahol a GDP, a dél-ázsiai régiót leszámítva, a leggyorsabban nő" - mondta a szakember, aki korábban a Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában működő Penta kórházcsoportot irányította. Végh Attila a kelet-európai régió egészségügyi ellátást is érintő több sajátosságra is felhívta a figyelmet.

"Nagyon komoly szakemberhiánnyal küzdünk, volt több olyan kórházunk, ahol egy egész generáció hiányzott,

nem volt senki 35 és 45 éves kor között. Az infrastruktúra az EU-támogatások ellenére még mindig hatalmas lemaradásban van, sok épület és műszer nem felel meg a mai kor elvárásainak. Még mindig nem beszélhetünk tiszta piaci helyzetről Kelet-Európában. Túl sok a kórház, talán a többszöröse annak, mint amire szükség lenne ahhoz, hogy méretgazdaságosan, hatékonyan és magas minőségben lehessen betegeket ellátni" - mondta a szakember, és hozzátette,

Lengyelországban ezer, Szlovákiában száz, Magyarországon százhúsz kórház van, de nagyjából csak a felére lenne szükség.

Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapító-főigazgatója szerint ma itthon a közfinanszírozott biztosító reménytelenül veszi fel a harcot a valós népegészségügy szükségletekkel, ez hívta életre a magánegészségügyet. Úgy látja, hogy a prevenciós szemlélet nem kap helyet a közfinanszírozott ellátásban. "Milyen prevenciós szolgáltatáshoz lehet hozzájutni könnyen, magas színvonalon és időben?" - vetette fel Varga Péter Pál, és több konkrét tényezőt is felsorolt, amelyek miatt igény van a magán-egészségügyi szolgáltatásokra.

"Első helyre teszem a beteg és az orvos közötti interperszonális kapcsolat silányulását. A beteg elveszíti azt a paternális függőségi viszont, ami egy gyógyítóhoz köti. A másik a szolgáltatásokhoz való hozzáférés: a közfinanszírozás korlátozása várólistákat generál. A betegeknek az ellátás környezete is fontos, és

a hálapénz is egy olyan tisztátalan fertővé változtatta a közfinanszírozott egészségügyet, amiből a jó ég tudja, hogy mikor lesz kilábalás"

- mondta a főigazgató.

A Budai Egészségközpont jelenleg négy telephelyen és nyolc külső helyszínen működik 63 rendelővel és 160 kórházi ággyal. Az intézményben 45 szakma képviselteti magát. A magán- és vállalati betegek fogadása mellett a Budai Egészségközpontban végzik el közfinanszírozással legkomplexebb gerincműtéteket is, idén várhatóan az összes ilyen beavatkozás 74 százalékát.