Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.77
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A hatvanas évek stílusában lefestett M62-es Szergej elnevezésű mozdony vontatja a Tekergő nevű menetrend szerinti gyorsvonatot a Balaton északi partján, Aszófőnél 2018. július 29-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Máthé Zoltán

Közmeghallgatások a Balaton szabályozási szintjének emeléséről

Az elmúlt két hétben a Veszprémi járási kormányhivatal hat balatoni településen (Balatonfüreden, Badacsonytomajban, Keszthelyen, Fonyódon, Balatonföldváron és Siófokon) tartott közmeghallgatást arról, hogy a jelenlegi 110 centiméteres szabályozási szintet 10 centiméterrel megemeljék.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság egyik KEHOP programja keretében készült környezeti hatástanulmányában a jelenlegi 110 centiméteres szabályozási szint 10 centiméterrel történő emelését vizsgálták. A tanulmány készítői nem találtak környezetvédelmi szempontból kizáró okot.

A Nők a Balatonért Egyesület üdvözli az eredményt. Annál is inkább, mert a szabályozási szint emelését elsőként egyesületünk javasolta már a 2000-es évek elején, hogy megelőzhető legyen a 2000-2004 időszakban kialakult alacsony vízszint. Már az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv vitáiban szorgalmaztuk, hogy betonműtárgyak építése helyett, hagyják meg a természet önszabályozó mechanizmusának működését. A Balaton szép és fontos példáját mutatta az "öngyógyításnak": a 2003-ra kialakult alacsony vízszintet már 2005-re kijavította a természet. Egyúttal a széles nyilvánosság szembesült azzal, hogy egy környezeti probléma esetén nem kell azonnal költséges műszaki beavatkozások terveit - a Balaton esetén például a Rábából vagy a Drávából történő vízpótlás - egyedüli lehetőségként beállítani.

A meghallgatásokon kevesen voltak. Ebben valószínűleg szerepe volt a vitára bocsátott tanulmány több száz oldalas terjedelmének, amit az állampolgárok nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak áttekinteni - olvasható a Nők a Balatonért Egyesület közleményében.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×