Magyarország másodszor vesz részt nemzeti standdal a 31 éves hagyományra visszatekintő CeBIT-en, a péntekig tartó hannoveri rendezvényen 21 magyar vállalkozás mutatkozik be, 12 kiállítóként, 9 pedig szakmai előadóként. A 400 négyzetméteres standot a Digitális jólét program miniszterelnöki biztosa nyitotta meg.

Deutsch Tamás az InfoRádiónak egyebek között arról beszélt, hogy európai összevetésben is meghatározó, az egyik legnagyobb növekedést mutató a magyar digitális gazdaság növekedése. A miniszterelnöki biztos szerint ez az elmúlt évek gazdasági fejlesztési programjainak és digitális fejlesztéseinek köszönhető.

Deutsch Tamás emlékeztetett arra, hogy

a magyar nemzeti jövedelemhez több mint 20 százalékkal járul hozzá a digitális gazdaság. A foglalkoztatottak több mint 15 százaléka ebben az ágazatban dolgozik.

A CeBIT-en a magyar stand felépítését és az ott levő vállalkozások megjelenését 340 millió forinttal támogatta a magyar kormány. Deutsch Tamás úgy véli, hogy ez többszörösen megtérül majd. Mint mondta, a digitális fejlesztésekre fordított kiadások, valójában rövid és középtávon megtérülő befektetések. Példaként említette, hogy számításaik szerint a CeBIT-en megjelenő magyar cégek a következő egy évben ennél az összegnél 30-szor, 40-szer nagyobb értékben kötnek majd üzletet a kiállításnak köszönhetően.

Minimum 12-15 milliárd forint lesz majd az a plusz üzleti bevétel, amihez hozzájut a kiállításon megjelenő 21 magyar cég.

CeBIT-en elindult tárgyalások eredményeként megszülető üzletekből a magyar államkasszába befolyó adóbevételek nagyobbak lesznek, mint a befektetett 340 millió forint - tette hozzá Deutsch Tamás.

Major Gábor, az Informatikai- Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetségének főtitkára az InfoRádiónak elmondta, hogy a CeBIT-en megjelenő 21 magyar céget nyílt pályázaton választották ki.

Szempont volt, hogy mennyire piacképes a termékük, mennyire tudják ezt angolul meggyőzően prezentálni.

Major Gábor arról is beszélt, hogy az innováció a digitális világban nem túlzottan forrásigényes, a piacra jutás azonban költségesebb. Mint mondta, a jó ötlet önmagában ma már nagyon kevés, megfelelő üzleti kultúra kell a nemzetközi porondhoz. A főtitkár szerint ez az, ami megkülönböztet minket az angolszász és az ázsiai világtól. Ezen kell változtatniuk a magyar cégeknek, hogy nyitottak legyenek, jól tudjanak tárgyalni, merjenek segítséget kérni.