Infostart.hu
eur:
388.16
usd:
334.78
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

KSH: márciusban magas bázisról csökkent az ipari termelés

Márciusban az ipari termelés volumene 2,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól, amikor azóta is példátlan mértékben 13,9 százalékkal nőtt a kibocsátás. Mivel az idén márciusban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2017-ben, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 1,9 százalékkal nőtt - erősítette meg hétfőn második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző havitól 0,7 százalékkal elmaradt az ipar szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított teljesítménye márciusban.

Az első negyedévben az ipari termelés 2,5 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,2 százalékkal mérséklődött, a 37 százalékot képviselő hazai értékesítésé 5,9 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipar kibocsátása főképp a januári 8,7 százalékos növekedésnek köszönhetően a márciusi 3,0 százalékos visszaeséssel is 2,7 százalékkal meghaladta az első negyedévben az egy évvel korábbit. A járműgyártás kibocsátása az év első három hónapjában 0,7 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál a márciusi 2,1 százalékos visszaeséssel együtt. A számítástechnikai és elektronikai termékek gyártásában 1,4 százalékos volt a negyedéves növekedés a márciusi 3,5 százalékos csökkenést is beleszámítva, míg a gépek és berendezések gyártásában volt a legnagyobb csökkenés: márciusban 18,7, az első negyedévben 7,9 százalékos.

Az élelmiszeripar termelése márciusban 2,9 százalékkal csökkent, de az első negyedévben ezzel együtt is 4,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A gyógyszeripar termelése a márciusi 7,7 százalékos visszaesést is beleszámítva 0,9 százalékkal meghaladta a tavaly első negyedévit. Ritka kivételként a vegyipar kibocsátása márciusban is 4,5 százalékkal nőtt éves összevetésben és az első negyedévben 7,8 százalékkal nagyobb termelési volument állított elő, mint egy évvel korábban.

Márciusban az ipari export volumene 4,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A járműgyártás kivitele csökkent márciusban 4,0 százalékkal, az első negyedévben 1,1 százalékkal mérséklődött. A másik meghatározó alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai is 2,6 százalékkal mérséklődtek márciusban, de az év első három hónapjában 2,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. A gépexport márciusban 21,5, a negyedévben 9,5 százalékkal csökkent, a villamosberendezések kivitele a negyedév során 0,2 százalékkal nőtt, bár a februári 0,4 százalékról márciusra 3,5 százalékosra gyorsult a visszaesés üteme.

Az élelmiszerexport a márciusi 6,3 százalékos visszaeséssel együtt is 1,0 százalékkal meghaladta a tavalyi első negyedévit, a gyógyszerexportot a január-februári növekedés ellenére a márciusi 10,7 százalékos csökkenés 0,5 százalékos negyedévi mínuszba rántotta, a vegyipari kivitel viszont az év elején végig emelkedett és a márciusi 8,8 százalékkal együtt 9,1 százalékkal haladta meg a tavalyi első negyedévit.

Az ipar belföldi értékesítése márciusban 8,0, ezen belül a feldolgozóiparé 3,1 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest, a tavalyi első negyedévvel összevetve pedig 5,9, illetve 10,5 százalékos volt a növekedés. A járműipar belföldi eladásai márciusban 23,9, az első negyedévben 24,8 százalékkal nőttek. A gépek, berendezések belföldi értékesítése alig 0,3 százalékkal esett vissza márciusban és 2,0 százalékkal meghaladta a tavalyi első negyedévit.

Szerényen 2,2, illetve 5,6 százalékkal nőttek a villamosberendezések belföldi eladásai is. A számítástechnikai és elektronikai gyártók belső piaca márciusban 17,0, az első negyedévben 10,2 százalékkal zsugorodott. A gumiipar a márciusi 5,6 százalékkal együtt az első negyedévben 27,5 százalékkal növelte belföldi eladásait, míg a gyógyszeripar márciusban is 11,0 százalékos növekedést mutatott és a negyedév alatt is 8,6 százalékkal növelte eladásait belföldön. Az élelmiszeriparban az első két havi kétszámjegyű növekedés elég volt arra, hogy a márciusi hanyatlás ellenére is 6,1 százalékkal növelje értékesítését az első negyedévben. A vegyiparban a márciusi 3,6 százalékos mínusz is csak 4,9 százalékosra fékezte a negyedéves növekedés ütemét.

Összességében a beruházási javak belföldi kereslete márciusban 11,5, a negyedév során 13,7 százalékkal nőtt, a további felhasználásra szánt alapanyagok és féltermékek értékesítése a szerény márciusi 1,3 százalékos növekedéssel együtt is 14,0 százalékkal nőtt az első negyedévben, míg a fogyasztási cikkek hasonlóképpen szerény 2,4 százalékos márciusi növekedése az első két hónap kétszámjegyű növekedését 7,5 százalékosra mérsékelte.

A kiemelt ágazatok márciusban 5,0 százalékkal kevesebb új megrendelést vettek fel az egy évvel korábbinál, a belföldi rendelések 7,4 százalékkal nőttek, az új export megrendelések 6,8 százalékkal elmaradtak a tavaly márciusitól. Március végén a megfigyelt ipari ágazatok teljes rendelésállománya 6,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól az exportrendelések 8,3 százalékos csökkenése miatt, amit a belföldi rendelések 22,3 százalékos növekedése sem tudott ellensúlyozni.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×