Arra a kérdésre, hogy milyen európai politikai történéseknek van és lesz markáns gazdasági hatása Magyarországra, Balásy Zsolt az Amerikai Egyesült Államoktól indított -olvasható az Alapblogon. Az ország 1989 óta látott gazdasági, katonai és ezáltal politikai hegemóniájának leépülése Donald Trump megválasztásával felgyorsulni látszik, és egyre több pólusú világ alakul ki, ahol Kína a legnagyobb kihívó. Ebbe a globális hatalmi duopóliumba egyedül Európának van esélye beleszólni, azonban csakis akkor, ha sikerül egységes és erős Európaként megjelenni e színtéren. Részben ezt a trendet felismerve született meg a Macron-terv, amely megvalósulási esélye nagyot nőtt azáltal, hogy jelenleg úgy tűnik, a felálló német kormányban a kisebbik koalíciós partner, az erős Európa mellett elkötelezett SPD nagyobb szerepet kap. E tervnek a célja éppen az egysebességes Európa kialakítása lenne, mivel, ha belegondolunk, kétsebességes Európánk éppen most van: az eurózóna és az azon kívüli EU – fejtette ki a HOLD Alapkezelő elemzője.

György László szerint a nagy kérdés az, hogy 2020 után mi lesz a fejlesztési forrásokkal. Nagyon fontos, hogy a visegrádi négyek egyenrangú, mellérendelt szerepet vívjanak ki maguknak a források és általában Európa jövőjével kapcsolatos vitákban. Kiemelte, hogy a transzferekkel nem csak az elmaradott térségek, hanem a befizető magországok is jól járnak. Erről sok tanulmány van, például a KPMG felmérése szerint a 2007-2013-as időszakban a Magyarországra jutó nagyvállalati EU-támogatások kétharmada került külföldi tulajdonú vállalatokhoz – közölte a Századvég csoport vezető közgazdásza.

Ha folytatódik az a gazdasági alá-fölérendeltségi viszony, ami az 1990-es évektől kezdődően figyelhető meg Európa perifériája és magországai között, akkor abból nem lesz erős és egységes Európa. Az 1977-es MacDougall-jelentés a sikeres integrációk receptjének azt találta, hogy egységes valutaövezet esetén a fejletlenebb térségek GDP-jének akár 3-10 százalékát is át kell csoportosítani a fejlett országokból azért, hogy előbbieket kompenzálják a monetáris politika elvesztéséért, miközben a központi kiegyenlítő mechanizmusok értéke elérheti a GDP 20-25 százalékát is – fejtette ki György László.

Balásy Zsolt az euró bevezetését másodrangú kérdésnek tartja az EU-csatlakozáshoz képest, kivéve, ha valóban ez lesz a kulcsa annak, hogy a kétsebességes Európa magjához tartozzunk. A dilemma úgy néz ki, hogy a magországok nem tudják ráerőltetni az Európai Egyesült Államok elképzelésüket a keleti országokra, ugyanakkor nehéz elképzelni egy Kínával és Egyesült Államokkal versenyezni képes egységes és erős Európát a keleti tagországok erős szuverén tagországok föderációja verzióval.

Abban mindketten egyetértettek, hogy az euró alapvetően politikai döntés volt, amitől most van egy, a németek számára túl gyenge, így exportot segítő, a periféria számára azonban túl erős, így a gazdaságot gátló deviza.

Balásy Zsolt szerint azonban most már nem ugyanazt jelenti az euró bevezetése, mint jelentette mondjuk a görögök számára. A válság nyomán az Európai Központi Bank és az európai intézményrendszer is alkalmazkodott annyit, hogy egy következő válság esetén már nem az önálló monetáris politika hiánya lesz hangsúlyos, mivel az EKB kötvényvásárlási programja, a közös bankbetét-biztosítás és bankfelügyelet már inkább biztonságot jelentenek.

György László szerint azonban ezek az intézményi változások nem lesznek elegek ahhoz, hogy az eurózóna képes legyen felülkerekedni a gazdasági nehézségeken. A bankunió, az EKB-vásárlások csak tüneti kezelések, a problémák valós megoldása a periféria felzárkóztatása lenne, ez azonban nem megoldható a jelenlegi alá-fölérendeltségi viszony mellett. Ugyanis összeszerelő-üzemként csak a német és francia cégeken keresztül tudunk a világpiachoz csatlakozni, esélyünk sincs még régiós, Magyarország központú multinacionális cégek létrehozására, így a közepes jövedelem csapdájából való kilépésre.

Balásy Zsolt szerint túlságosan a válságra koncentrálunk, mert még ha ekkor van is hátránya az eurónak, a békeévekben viszont folyamatos előnyt jelent. Ilyen például a néhány éve még jelentős kamatkülönbözet, aminek egyik eredménye volt, hogy Magyarország a devizahitel csapdába esett.

György László szerint azonban a nyugalmi években is hátrányos az euró, mert az automatizmusaival, a meglévő versenyképességbeli különbségeket felnagyítva a válság irányába terel minket. Európában nincsenek meg azok a feltételei az optimális valutaövezetnek, ami mondjuk az Egyesült Államokban sokkal inkább adott. Balásy Zsolt szerint azonban Budapest és Mátészalka versenyképessége is nagyban különbözik, mégis meg tudnak lenni egy devizával. György László szerint a különbség abban áll, hogy a budapestiek sokkal inkább szolidaritást vállalnak a mátészalkaiak iránt, míg a németek kevésbé a görög nyugdíjasok iránt.

Az euró világpénz szerepével kapcsolatban György László elmondta, hogy az messze elmaradt a dollártól, miközben a jüan is gyorsan fejlődik e szempontból, míg Balásy Zsolt inkább azt emelte ki, hogy az euró sokkal inkább világpénz, mint bármi más, amit korábban Európában használtak, a német márkát is ideértve.

Arra a kérdésre, hogy vajon jó-e, hogy az elmúlt években saját devizánk volt, György László egyértelmű igennel felelt, mivel a göröghöz nagyon hasonlatos helyzetünkben különben csak a most már az IMF által is hibásnak vélt megszorítások politikáját lettünk volna kénytelenek követni, amivel évek alatt sem nagyon jutottak előre. Balásy Zsolt szerint, ha valaki a mindenkori magyar kormányok szerepét egyértelműen pozitívnak látja és szeretné, ha minél nagyobb súlyt kapnának a gazdasági körülményei meghatározásában, akkor lehet örülni az önállóságnak. Annak viszont, aki valamiféle kontrollt szeretne látni e szempontból, az euró a jobb.

Zárásként a Századvég csoport vezető közgazdásza még elmondta, hogy az élhető Európa kulcsa a gazdaság mellett az is, hogy Európa az elmúlt 70 évben elért eredményeit meg tudja-e védeni. E szempontból fontos, hogy olyanokkal kereskedjünk, akik hozzánk hasonlóan betartanak bizonyos normákat és nem abból jutnak gazdasági előnyhöz, hogy például hanyagolják a környezetvédelmet, a munkavédelmet és a fogyasztóvédelmet, valamint az is lényeges, hogy legyen egy közös kül- és belbiztonsági, valamint migrációs politika.

A beszélgetés felvétele itt megtekinthető:

A sorozat első részében a magyar állam szerepéről folyt a vita, és az volt az egyik fő kérdés, hogy fojtogat vagy ösztönöz az állam.

A második adásban a hatékonyságról volt szó és a magyar gazdaság védettségéről.

A sorozat harmadik részében a munkaerőpiacról és a versenyképességről volt szó.

A sorozat negyedik részében arról volt szó, hogy fordulat történt az államadósságban, és hogy figyelmeztető jel a látványos adósságcsökkenés hiánya.

Az ötödik részben az MNB szerepéről folyt a vita.

Itt feliratkozhat YouTube-csatornánkra, hogy ne maradjon le a legfrissebb videókról: