A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a tavalyi évben több mint 22 százalékkal emelkedtek a beruházások, ami markáns emelkedés, a növekvő trend pedig a várakozások szerint 2018-ra is fennmarad - összegezte az MNB közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője. Balatoni András kitért arra, hogy a beruházások bővülését segítheti több más mellett az, hogy a kkv-ket már nem sújtják a 2013 előtti hitelfelvételi korlátok.

A Hold Alapkezelő elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a GDP kevesebbel nőtt, mint a dolgozó emberek száma, ami alacsony minőségű növekedés. Szabó László szerint kimerültek a munkaerő-piaci tartalékok, így gépesítenie kell annak, aki bővíteni akarja a termelést, hosszú távon pedig a demográfia kilátások jelentik az igazi kockázatot.

"Ugyanennyi emberrel vagy egységnyi dolgozóval Ausztriában - ha nem vásárlóerő-paritáson nézzük - háromszor nagyobb GDP-t állítanak elő. Tehát korlátlanok a lehetőségeink, persze ez nem egyszerű dolog, de más utunk nincsen:

vagy hatékonyabbnak kell lenni a gépesítés révén, vagy bezárunk"

- mondta Szabó László.

Balatoni András kiemelte: a kormány 2010-ben felismerte a munkaerő-piaci fordulat szükségességét, ezzel Magyarország az elmúlt nyolc évben foglalkoztatásban és aktivitásban elérte a régió átlagát.

"Innentől kezdve intenzív növekedési pályára kell átállni, ez elsősorban beruházásokat jelent:

tőkével kezdjük el helyettesíteni a munkát.

Vannak olyan ágazatok, ahol ez lehetséges, például nem a szüretelők szedik le a szőlőt, hanem egy gép a sorokon. Ahol ezt meg lehet tenni, ott meg is kell" - mondta az MNB közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője, és arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon jelentős a kkv-knál foglalkoztatottak aránya, termelékenységben viszont háromszoros a különbség a kkv-k és a nagyvállalatok között, utóbbiak javára.

A versenyképességről szóló első adást itt hallgathatja és meg, vagy elolvashatja itt a legfontosabb megállapításokat.