"Egyértelmű, hogy többre van szükségünk az európai bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékánál, ha folytatni kívánjuk a közös intézkedéseket, és ezeket megfelelően akarjuk finanszírozni" - mondta

Juncker a rendezvényen, amelynek középpontjában a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés áll.

Rámutatott, az Európai Unió fenntartása most naponta körülbelül egy csésze kávé árába kerül az európai adófizetőknek, és leszögezte: "Európa ennél többet ér".

Hozzátette, az EU-nak és a tagországoknak "megoldást kell találniuk a több milliárd eurós lyuk betömésére", mivel a jövőben a jelenlegiek mellett új feladatokat is finanszírozni kell, például a védelem, a klíma- és a migrációs politika területén.

A befizetésék növelését sürgette Günther Oettinger uniós költségvetési biztos is, hozzátéve, hogy nem 2-3 százalékról beszél, csak a jelenlegi 1 helyett mondjuk 1,1 százalékról. Aláhúzta: emellett ugyanakkor a költségcsökkentés és a hatékonyság növelése is elengedhetetlen.

Felszólalásában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mindenekelőtt rámutatott, hogy az EU-nak úgy kell megoldania az előtte álló súlyos kihívásokat, hogy közben távozik a közösség egyik legfontosabb országa, és így több feladat fog jutni kevesebb befizetőre, ehhez pedig a tagállami hozzájárulások fokozására van szükség.

"Meggyőződésünk szerint kevesebb pénzből nem lehet több Európát létrehozni. Ha több feladat van, akkor az egészen biztos, hogy többe fog kerülni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását, ahogyan a kelet-közép-európai régió több más állama is.

Lázár arról is beszélt, hogy "offenzív, bátor, kezdeményező" költségvetési javaslatot vár az Európai Bizottságtól a következő ciklusra, a mostani büdzsé ugyanis "defenzív" volt, amely egy válságra reagált. Elmondta, az uniós alapszerződés által meghatározott célok mellett erősebb Európát kell létrehozni, amihez a biztonság és a versenyképesség fokozására van szükség. Emellett pedig hangsúlyozta, a költségvetést egyszerűbbé, átláthatóbbá kell tenni, eltörölve például a britek által korábban kiharcolt visszatérítéseket.

A kohéziós pénzek kapcsán a tárcavezető azon véleményének adott hangot, hogy ezekkel mindenki jól járt, megtérülő beruházások voltak a nettó befizető államoknak. Továbbá hozzátette, a magyar kormány szeretné, ha Magyarország is mielőbb nettó befizető országgá válna.

Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetése 963 milliárd euró kötelezettségvállalást tesz lehetővé, ami az együttes tagországi GNI nagyjából 1 százalékát jelenti. Az EU honlapján közzétett adatok szerint 2015-ben Magyarország befizetései az uniós büdzsébe a magyar GNI 0,89-át tették ki.

Az Európai Bizottság várhatóan májusban nyújtja be a következő hétéves költségvetési ciklusról szóló javaslatát, a végső döntést azonban az EU tagországainak és az Európai Parlamentnek kell majd meghoznia.