Átlagosan 23 évesen költöznek el a szüleiktől az emberek, az első saját ingatlanukhoz pedig jellemzően 27 éves korukban jutnak hozzá. Az esetek több mint harmadában (40%) már a családi fészekből történő elköltözés évében meglett a saját tulajdonú otthon, a többiek viszont átlagosan nyolc évet vártak erre – derült ki a Budapest Bank kutatásából, amelyben 25 és 59 év közötti ingatlantulajdonosokat kérdeztek.

Az első saját tulajdonú ingatlan minden második válaszadónál (51%) családi ház volt, 25%-uk panellakásba, 24%-uk pedig egyéb társasházi típusú lakásba költözött. Az ingatlanokat 69%-uk vásárolta, 17%-uk pedig inkább az építkezést választotta. Az első új otthonba a megkérdezettek jelentős többsége, 77%-a párjával vagy házastársával együtt költözött be. 

Amennyiben a megkérdezettek jelenlegi otthonát nézzük, a családi házban élők aránya 58%-ra nőtt, a panellakást otthonként választók aránya pedig 17%-ra mérséklődik - tehát elsősorban a panellakások tulajdonosai mozdultak a családi házak irányába. 

A magyarok továbbra sem túl mobilisak: 65%-uk jelenleg is az első teljesen vagy részben saját tulajdonú ingatlanában él.

A válaszadók csupán harmada (35%) költözött kétszer vagy annál többször

saját tulajdonú ingatlanba, de ők sem túl sűrűn teszik ezt: átlagosan 9 évente. Ráadásul nem is szívesen mennek messzire, hiszen a többször költözők 57%-ának az összes eddigi ingatlana ugyanazon a településen belül volt. Az esetek több mint felében (54%) nagyobb otthonra volt szükség, 27%-nál családi okok álltak a költözés hátterében, és mindössze 11% költözött a munkahelye miatt.

A válaszadók 83%-a maga is részt vett jelenlegi lakása keresésében, 96%-uk pedig a végső döntés meghozatalának is aktív részese volt. Ugyanakkor

a döntést a legtöbb esetben nem egyedül, hanem családtagokkal együtt hozták meg,

mindössze a válaszadók 17%-a mondta ki a végső szót egyedül. 

Az ingatlant keresők fele (51%) elsősorban ingatlan- és apróhirdetési portálokon tájékozódott, 34%-uk ingatlanközvetítők, egyharmaduk pedig a rokonok és ismerősök ajánlását is figyelembe vette. A közösségi médiát erre mindössze 8%-uk veszi igénybe. 

A válaszadók több mint kétharmada

maximum három hónapig keresett új ingatlant,

harmaduknak (30%) ehhez egy hónapnál is rövidebb időre volt szüksége, 17%-uk keresett csak fél évnél tovább. A legtöbben (63%) négy vagy több ingatlant is megnéznek, de a válaszadók ötöde (19%) rögtön az első megtekintett ingatlant megvette. A kiválasztásnál nem meglepő módon a legtöbben anyagi tényezőket vesznek figyelembe (66% az ingatlan árát, 40% pedig a rendelkezésére álló pénzösszeget), de az ingatlan elhelyezkedése (52%) és állapota (43%) is fontos szempont. Azt azonban, hogy új vagy használt lakásról van-e szó, mindössze a megkérdezettek 5%-a veszi tekintetbe. 

A keresés megkezdésekor a válaszadók négyötödének (81%) van tervezett összeg a fejében, kétharmaduknak (68%) pedig nagyjából sikerült is magát ehhez az összeghez tartania a vásárláskor. Az előzetes költségtervvel rendelkezők harmada (28%) azonban végül többet költött. 

A válaszadók 58%-a vett fel hitelt a vásárláshoz, 47% a megtakarítását, 33%-uk pedig az előző lakása árát is felhasználta ehhez.

A lakáshitel kiválasztásában a megkérdezettek többsége (78%) a bankoknál tájékozódik, 73%-uk pedig személyesen is bemegy ezért a bankfiókba, nem elégszik meg a pénzintézet honlapjával. Bár az ingatlan kiválasztására a válaszadók kétharmada (67%) több hetet, akár több hónapot is szán, amely alatt több ingatlant is megnéznek, az ingatlan finanszírozásáról való döntésre ennél kevesebb energiát fordítanak: a lakásvásárlást hitelből finanszírozók 38%-a mindössze egyetlen bank ajánlatát vette figyelembe, és a hitel kiválasztására legfeljebb néhány napot (36%) vagy egy hetet (23%) szánt.