Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

További 20 évig működhet a Paksi Atomerőmű 3. blokkja

Az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezte a Paksi Atomerőmű 3. blokkjának üzemidő-hosszabbítását, így az 1986-ban üzembe helyezett reaktor további 20 éven át vehet részt az áramtermelésben.

A Paksi Atomerőmű 3. blokkjának üzemeltetési engedélye és eredetileg tervezett üzemideje 2016. december 31-én jár le. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. hasonlóan az első két blokkhoz egy évvel a határidő előtt kérelmet nyújtott be az Országos Atomenergia Hivatalhoz a működési idő húszéves meghosszabbítására.

Kovács Antal kommunikációs igazgató elmondta az MTI-nek, hogy több ezer oldalas dokumentációban összefoglalt tudományos elemzéssel igazolták, hogy az "óriási tartalékkal rendelkező orosz dizájn" a biztonsági elvárásokat teljesíti, műszakilag alkalmas a tovább üzemeltetésre. Hozzátette, gazdaságilag is jó megoldás ez, hiszen kilowattóránként 20 ezer forintos áron biztosítanak energiatermelési kapacitást, ami jelenleg a legolcsóbb megoldás.

A kommunikációs igazgató arra is kitért, hogy ez az első olyan blokk, amelynek üzemidő-hosszabbítási kérelméért azt követően folyamodtak, hogy bevezették a 15 hónapos üzemanyag ciklust. Ennek lényege, hogy a korábbi 12 hónap helyett 15 hónaponként állítják le a reaktort karbantartásra, üzemanyag átrakásra, ami a többlettermelésen túl a biztonság növelésével és a környezeti terhelés csökkentésével jár.

A világon elsőként az Amerikai Egyesült Államok kezdett el foglalkozni az üzemidő-hosszabbítás kérdésével, máig itt kapott legtöbb blokk tovább üzemelési engedélyt. Habár a világban azóta már több példa is van, Magyarország az amerikai gyakorlatot követi - vázolta Kovács Antal. Azt is elmondta, hogy az engedélykérelem megalapozásában független szakértők, köztük amerikai szakemberek is részt vesznek, illetve figyelemmel kíséri a folyamatot a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is.

A Paksi Atomerőmű 4. blokkjának üzemideje 2017. december 31-ig szól, az MVM Paksi Atomerőmű november elején benyújtotta az erre vonatkozó üzemidő hosszabbítási engedélykérelmet is a nukleáris hatósághoz.

A Paksi Atomerőmű Paks városától 5 kilométerre lévő telephelyén 4 atomerőművi blokk üzemel. A 2000 megawatt teljesítményű létesítmény 2015-ben 15 834,4 gigawattórát termelt, ami a teljes hazai villamosenergia-szükséglet 36,2 százalékát tette ki, a hazai termelésnek pedig 52,7 százalékát adta.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×