Az online vásárlás sok előnnyel jár, de nem árt több tényezőre is ügyelni, ha az ajándékozó el akarja kerülni a későbbi kellemetlen meglepetéseket.

Többször fordult elő, hogy az érintett vállalkozás nem bocsátott ki nyugtát, számlát a vásárlásról, ám ennek a fogyasztó látja kárát, ha később bármi probléma adódik az árucikkel. Ha ugyanis meghibásodna a termék, a vásárlásról kapott bizonylattal lehet igazolni, hogy a vásárló szerződött az adott webáruházzal. Hiába kérhető hibás terméknél az ingyenes javítás vagy csere, nyugta vagy számla nélkül nehéz igazolni, hogy valóban az adott cégtől történt a vásárlás - közölte a Budapesti Békéltető Testület.

Tartós fogyasztási cikkek esetében (például bizonyos műszaki eszközök 10 ezer forintos vételár felett, televízió, notebook) a fogyasztó dolgát megkönnyíti, hogy

kötelező a termékhez jótállási jegyet adni,

hiszen ez igazolja a vásárlás tényét. Ha az adott termék nem tartós fogyasztási cikk, ott például – ha a kifizetés átutalással történt – megfelelő bizonyíték lehet a vételár átutalását igazoló bizonylat, adott esetben pedig a céggel történt, megfelelő tartalmú levélváltás is.

Azt sem árt elfeledni, hogy ha elmaradt a papír alapú számla, nyugta kibocsátása, akkor ellenőrizni kell, a cég kibocsátotta-e azt elektronikusan. Ha ezt elmulasztaná, mindenképp jelezni kell.

Fontos továbbá az is, hogy mindig hasonlítsuk össze a hirdetés szerinti és a végül felszámított árat, nehogy eltérés legyen – ha ez mégis megtörténik, és a drágábbat számlázzák ki, írásban panasszal lehet élni, amire harminc napon belül mindenképp választ kell kapnia a fogyasztónak. Fontos, hogy az árat mindig egyértelműen kell feltüntetni, és a webáruházaknak kerülniük kell az egyszerre többféle összeg szerepeltetését.

Ha bármilyen probléma van a termékkel, internetes vásárlásnál

az átvételt követően tizennégy napon belül még vissza lehet küldeni mindenféle indokolás vagy magyarázat nélkül,

és vissza kell kapni az árat. Ugyanakkor több terméknél bizonyos feltételek esetén már nem gondolhatja meg magát a vásárló. Így van ez, ha például a megajándékozott egy kedvenc feliratát ráírattuk egy pólóra, és ezt szántuk ajándékba vagy ha CD-t, DVD-t tettünk a karácsonyfa alá és annak csomagolását már kibontották. Ugyanakkor ne fogadják el a fogyasztók azt, ha a rendelés egy laptopra szólt és azért utasítják el a visszaküldést, mert a benne lévő lemezt, például telepítő CD-t már felbontották. Ilyenkor ugyanis a megrendelés a számítógépre szólt.

Később már azon zárt csomagolású termék esetében sem gondolhatja meg magát a fogyasztó, amely az átadást követő felbontás után egészségvédelmi vagy higiéniai okokból nem küldhető vissza.

Mindezek kivételével viszont nem lehet a visszaküldést elutasítani, ha nem tudja a fogyasztó a terméket eredeti, bontatlan csomagolásban visszaküldeni vagy például annak tartozéka hiányzik. Ekkor ugyanis kizárólag azt a kárt lehet követelni, ami abból eredt, hogy a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladóan használta a fogyasztó az árucikket. Ha például valaki éppen tizenhárom napig hordott egy online rendelt ruhát és az ez idő alatt megsérült, ezt a kárt már levonhatja a kereskedő a visszaküldött termék árából.

Fontos, hogy az átvételtől számított tizennégy napon túl csak akkor lehet már reklamálni, ha valóban hibás a termék, de ekkor is kérhető többek között az ingyenes kijavítás vagy csere. A vásárlástól számított hat hónapon (tartós fogyasztási cikkeknél ez egy év a kötelező jótállás miatt) belüli hiba esetén az eladónak kell azt bizonyítani, hogy nem volt hibás a termék, ennél későbbi hibánál viszont már a fogyasztónak szükséges azt igazolni, miszerint eleve rossz (például: gyártási hibás) árucikket kapott.