Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

A fizetőképes külföldi vendégkört csábítanák Budapestre

A minőségi turizmus kialakítása, a fizetőképes külföldi vendégkör megnyerése a célja az új turizmusfejlesztési koncepciónak, amely az év végére készül el - mondta a turisztikai kormánybiztos a fővárosi turisztikai fejlesztéseket bemutató sajtótájékoztatóján.

Bienerth Gusztáv közölte, hogy tavaly 3,8 millió turista járt a fővárosban, ebből 3,2 millióan külföldről érkeztek. A bruttó szállásdíj bevétel 104 milliárd forint volt, ennek 96,4 százalékát a külföldi vendégéjszakák adták, ami 16 százalékos növekedés az előző évhez képest. Hozzátette: nemzetközi összehasonlításban Budapest Bécs és Prága mögött áll, a magyar turizmus alulárazott. Példaként említette, hogy Bécsben a nettó szobaár 100,6, Prágában 79,1, Budapesten azonban csupán 73,5 euró.

A kormánybiztos hangsúlyozta: a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) célja az, hogy a fejlesztések ne az árversenyen alapuló tömegturizmust, hanem a minőségi turizmus kialakítását szolgálják, amihez a fizetőképesebb külföldi vendégkör megnyerése szükséges. Ehhez pedig innovatív, minőségi szolgáltatások, attrakciók kellenek - mondta. Ebbe a koncepcióba illeszkedik többek között az új, 4000 ember befogadására képes konferencia-központ, amely Budapestet Európa legjelentősebb konferenciaturisztikai helyszínei közé emelheti, valamint a Várnegyed felújítását célzó Hauszmann-terv - fogalmazott a kormánybiztos.

Az év végére elkészülő új turizmusfejlesztési koncepció hozzájárul majd az úgynevezett Budapest brand kialakításához is, a projekten a kormány, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a főváros közösen dolgozik - mondta Bienerth Gusztáv.

Kiemelte: a főváros turisztikai arculatát olyan kulturális, szórakoztató, sportrendezvények formálják, mint például a Sziget fesztivál, a Reb Bull Air Race, a 2017-es vizes világbajnokság, a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság, vagy a 2024-es nyári olimpiai játékok.

Jövőre 21 milliárd forint áll majd rendelkezésre a turizmus fejlesztésére, ez az ágazatra fordítható idei forrásoknak közel a négyszerese.

Bienerth Gusztáv emlékeztetett: két lépcsőben csökken majd a vendéglátás általános forgalmi adója (áfa), a jelenlegi 27 százalékról 2017. január 1-jétől 18 százalékra, majd 2018. január 1-jétől 5 százalékra.

Ezzel egyidejűleg 2018. január 1-jével bevezetik a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást, ami várhatóan további 30 milliárd forintos forrást biztosít majd a turizmussal összefüggő feladatok ellátására.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×