A napi.hu úgy tudja, a határozati javaslat szerint a bizottság 10 tagból állna. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást úgy, hogy a Fidesz 3, a KDNP, az MSZP és a Jobbik 2-2, míg az LMP 1 főt delegálna abba. A házszabály szerint egy vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti, a mostani javaslatot 51-en nyújtották be, vagyis 9-cel többen a szükségesnél.

A kezdeményezők kifejtik, hogy 2012 nyarán Rogán Antal (Fidesz) ötlete alapján kerültek kibocsátásra a letelepedési államkötvények. Ezekkel kapcsolatosan az ellenzék és a szakma is erőteljes kritikát fogalmazott meg, miközben a kormánypártok - élükön Rogán Antallal - dicshimnuszokat zengtek róla, kiemelve azt is, hogy mennyi új munkahelyet teremt majd a program. A kötvények kibocsátásával kapcsolatos visszásságok a legvadabb képzeletet is felülmúlták - írja a napi.hu.

Az első visszás pont az volt, hogy nem a külképviseleteket, hanem offshore cégeket bíztak meg - kizárólagos joggal - az államkötvények értékesítésére, és ezen cégek számára a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság engedélyezte a kötvények forgalmazását. A cégek között túlnyomó többségben vannak azok, amelyek kifejezetten adóparadicsomnak nevezhető országokban vannak bejegyezve, így a tulajdonosi hátterük kideríthetetlen, ami teljessé teszi a korrupció gyanút a konstrukcióval kapcsolatosan.

A forgalmazás technikája a következő: a kötvényeket diszkont áron adja el az állam a közvető cégeknek, így a névérték és a tényleges árfolyam közötti különbözet az értékesítő cégnél marad. Erre jön még rá - a letelepedni kívánó kuncsaftonként - a 45-60 ezer euró körüli jutalék, de hallani lehetett 70 ezer eurós közvetítési díjról is, hiszen a jelenlegi szabályok alapján a közvetítő cégek maguk határozhatják meg a jutalék mértékét, ami egy teljesen monopolpiacon érthetetlen.

A konkrét számokat a következőkben írják le a javaslattevők: eddig 205 milliárd forint folyt be az államkötvények eladásából a magyar államhoz, miközben 50-60 milliárd forint bevételhez jutottak - a szaksajtó becslései alapján - a javarészt offshore hátterű közvetítő cégek. Ez pedig több mint 25 százalékos összesített jutalékszintet jelent, úgy hogy, a közvetítő cégeknek alig kell valamit tenniük ezért cserébe.

A vizsgálóbizottság - egyebek mellett - a következőkre keresné a választ:

- mekkora gazdasági haszna van Magyarországnak és a magyar embereknek ebből a konstrukcióból, különös tekintettel a valós gazdasági befektetésekre és a munkahelyteremtésre;
- az értékesítéssel megbízott közvetítőcégeknek mennyiben ismerhető meg a tulajdonosi hátterük, és hány cég tekinthető ezek közül offshore cégnek;
- mi indokolja, hogy a magyar állam nem határozta meg a közvetítő cégek jutalékának mértékét, pontosan mekkora jutalékkal dolgoznak ezek a cégek, és összességében mekkora bevételre tettek eddig szert;
- továbbá mekkora adóbevételtől esik el az állam annak köszönhetően, hogy ezen cégek nem Magyarországon vannak bejegyezve?