A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: ebből a szempontból is fontos, hogyan alakul az államadósság szintje. A tavalyi kedvező makrogazdasági folyamatoknak is köszönhető, hogy az előzetes számítások alapján a magyar államadósság a GDP-hez mérten 75,8 százalékot ért el 2015 végén - fűzte hozzá.

Kiemelte: a következő években sem lehet visszatérni a fiskális politika fellazításához, "ezt nem érdemes újból kipróbálni". Egyúttal viszont a túlzott fiskális szigor sem lehet válasz egy esetleges világgazdasági kihívásra, mert az visszafogná a gazdasági növekedést, megnövelhetné a munkanélküliséget.

A további teendők kapcsán aláhúzta: még mindig nagyon magas az államháztartást tekintve az újraelosztás, ennek mérsékléséhez szükség van az állami bürokrácia csökkentésére.

Varga Mihály szerint egyre inkább érik az ország felminősítése, idén a nagy nemzetközi hitelminősítőknek meg kell hozniuk ezt a döntést, azért is, mert a piac már elismerte, értékeli a magyar gazdaság makrogazdasági teljesítményét, mutatóit.

A miniszter szólt arról, hogy az elmúlt években az államháztartás konszolidálásának eredményeként fokozatosan mérséklődött az államadósság GDP-hez mért aránya, ennek is betudható, hogy a magyar állampapírok kamatfelára csökken. A kamatfelár csökkenése egyébként nagyobb volt, mint amit a piac várt - mondta.

A hazai gazdaság helyzetének javulását mutatja az is, hogy napjainkban - a közmunka és a versenyszféra hatását is beszámítva - 560 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon az öt évvel ezelőtti helyzethez képest, ezeknek a dolgozóknak a kétharmada a versenyszférában talált munkát - tette hozzá.

Varga Mihály az ország gazdasági sikerei között könyvelte el, hogy tavaly rekordszintet ért a külkereskedelmi többlet. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy az elmúlt években jelentősen fejlődött az ország feldolgozóipara, a járműipar, a magyarországi gyógyszergyártás. A következő évek fejlesztési irányait szabja meg az ország új iparpolitikai koncepciója - mondta a miniszter.

A kerekasztal-beszélgetésen részt vevő Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára elmondta: a világgazdasági válság után az európai uniós országok jó részében az újraiparosítás került a gazdaságpolitikai irányítás fókuszába. Az EU-28-ak az ipar GDP-hez mért átlagos arányát 20 százalékra akarják növelni, a kormány ezért döntött úgy, hogy új iparfejlesztési stratégiát dolgoz ki - tette hozzá az NGM államtitkára.

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke rámutatott: a gazdaságpolitikai vezetésnek fel kell készülni arra, hogy a 2020 utáni uniós költségvetési ciklusban nem áll majd EU-s pénzügyi forrás az ország rendelkezésére. Ezért el kell érni, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások egyre nagyobb számban kapcsolódjanak be a nagy multicégek beszállítói hálózataiba - mondta a professzor.

Adorján Richárd, az NGM költségvetésért felelős helyettes államtitkára szerint az ország államadósságának folyamatos csökkentése azért is kiemelten fontos, mert néhány nagybefektetői csoport csupán egy-egy ország bizonyos makromutatójára, például az államadósság szintjére figyel, mikor meghozza befektetési döntését.