A kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az Erste Bankkal tavaly februárban az Erste Bank Hungary Zrt. 15-15 százalékos részesedésének megvásárlásáról kötött megállapodás szellemében jár el az MKB és a Budapest Bank privatizációja során.

Varga Mihály a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban közölte, hogy az Erste Bank Hungary 15 százalékos részesedésének átvételére júniusig sor kerül.

A tavaly februári megállapodás értelmében a kormány 2016-2017-ben jelentősen csökkenti a bankadót, és az adónem mérséklését 2018-2019-ben is folytatja. A memorandumban a felek rögzítették azt is, hogy a magyar kormány nem törekszik közvetlen vagy közvetett többségi tulajdon megszerzésére rendszerszintű fontosságú helyi bankokban, illetve három éven belül átadja a magánszektornak az általa jelenleg birtokolt ilyen részesedéseket.

Az MKB privatizációjának egyik forgatókönyve az MKB tőzsdei bevezetése lehetne - közölte Varga Mihály a Bloomberg hírügynökséggel, hozzátéve, hogy nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy a Budapest Bank és az MKB együtt kerüljön piacra. Ezt az utóbbi megoldást azonban nem részletezte.

A magyar kormány 2014-ben vásárolta meg az MKB-t a Bayerische Landesbank AG-tól, majd a Budapest Bankot a GE Capitaltól. Az MKB szanálásával megbízott Magyar Nemzeti Bank az MKB rosszhitel-állományát egy külön egységbe szervezte ki 2015-ben.

Varga Mihály az interjúban ugyanakkor bejelentette azt is, hogy az energiaárak alacsonyan tartása érdekében további szolgáltatók felvásárlására is sor kerülhet. "Nem zárhatom ki további akvizíciók lehetőségét" - fogalmazott, jelezve, hogy a kormány az energiaipari ágazat non-profit jellegének a megerősítésére törekszik. A kormány már több áram és gázszolgáltatót vásárolt meg az EON AG, az RWE AG és az Engie SA (korábban GDF Suez SA) vállalatoktól.

Devizakötvényt bocsát ki az év elején Magyarország

Az év elején, közel két éve első alkalommal devizakötvényt bocsát ki Magyarország, de változatlanul törekszik a devizaadósság arányának csökkentésére - erről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt a Bloomberg hírügynökségnek adott, csütörtökön megjelent interjúban.

A miniszter közölte: Magyarország devizakötvény kibocsátását tervezi januárban, vagy februárban. A tervezett kibocsátás denominációját, összegét és lejáratát nem részletezte. Megjegyezte azonban, hogy Magyarország az idén esedékes refinanszírozási igény egy kisebbik hányadát jüankötvény kibocsátásával tervezi fedezni a Kínával kötött megállapodásnak megfelelően.

Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója december közepén jelentette be, hogy Magyarország az idén összesen 312 milliárd forint értékben tervez devizakötvényt kibocsátani.

Magyarországnak az idén 1,52 ezer milliárd forint külföldi devizában denominált kötvényt kell törlesztenie, több mint kétszeresét a tavalyi 743 milliárd forintnak.

Alapvetően a devizaadósság részarányának csökkentésére törekszünk, ez azonban nem jelenti azt, hogy időnként ne lehetne tesztelni a tőkepiacot - mondta Varga Mihály.

A magyar devizaadósság részaránya a tavalyi év végére már 32 százalékra zsugorodott a négy évvel korábbi 50 százalékról.

A Kelet-Közép-Európában megszokott módon a lehető leghamarabb gondoskodni szeretnénk az éves refinanszírozási igény fedezetéről, hogy aztán később ezzel már ne legyen gond. A lejáratok esedékessége miatt erre értelemszerűen januárban vagy februárban kell, hogy sor kerüljön - mondta a miniszter.

Magyarország legutóbb 2014 márciusában jelent meg a nemzetközi tőkepiacon egy 3 milliárd dolláros kötvénykibocsátással, ami tavaly 5,6 százalékos hozamot hozott a befektetőknek, a Bloomberg USD Emerging Market Sovereign Bond Index alapján a legmagasabbat az EU euróövezeten kívüli keleti régiójában.

Lengyelország és Románia már korábban jelezte, hogy az idei első negyedévben eurókötvény kibocsátás tervezi és Bulgária is kilátásba helyezte egy kibocsátás lehetőségét. A kibocsátások, amennyiben megvalósulnak, nagyban hozzájárulnak az egyébként szűkülő eurókötvény piac fellendítéséhez. A JPMorgan Chase & Co., múlt havi prognózisa szerint a fejlődő térségekben az idén mintegy kilenc százalékkal csökkenhet a szuverén és vállalati kötvények kibocsátása.